Ti vállalnátok ilyen helyzetben a babát?
Köszönöm az eddigi válaszokat! Szüleim biztos támogatnának, nem élünk nagy lábon, de nincs semmilyen tartozásunk, van saját házunk, autónk és egy üres lakásunk (ahova esetlen később költözhetnénk, de gondolom az elején főleg otthon lennék a babával a segítség bőven el fog kelleni). Egyszer még kb. 16 évesen beszélgettem erről anyuval, hogy mit csinálna, ha teherbe esnék így azt mondta, hogy mindenben támogatna, apu szigorúbb, de alapvetően jó ember, tudom, hogy nem lenne baj, bár így is félek elmondani. Az egészben az apja reakciója bánt, ő nagyon nem akar apa lenni.
Diákmunkát még csak 7 hónapja végzek, de megérdeklődöm, hogy is van ez.
# 5-nek külön köszönet a hozzászólásért, erőt ad, hogy más is meghozta ezt a döntést és boldog :)
Az a baj, hogy ezt a kérdést a lehető legrosszabb helyen tetted fel: jönnek majd, és összecsapnak a megrögzött abortuszellenesek és a józanul gondolkodók. És mindenki mást fog mondani, az elvetemültebbje transzparensszövegekkel és videókkal próbál manipulálni.
Amit a helyedben tennék: végiggondolnám, kapnék-e valakitől segítséget (szülőktől, rokonoktól), mérlegelném a lehetőségeimet anyagilag és érzelmileg. Készen állok-e az anyaságra? Ha megtartom, nem fogom-e X év múlva megbánni, amikor bölcsis/ovis lesz, és nekem diploma és egyebek híján nem lesz munkám? Be tudom-e fejezni mellette a főiskolát? A szüleim, ha tudnak támogatni, vajon meddig? Anyagilag mekkora felelősséget róvok rájuk a döntésemmel? Ha nagyobb lesz a kicsi, milyen lehetőségeim lesznek az életben munkára, szerelemre? Érzelmileg képes leszek-e kezelni a hirtelen változást?
Stb.
Ezeket mind megkérdezném magamtól. Hasonló típus voltam mint te, elég fiatalon elkezdtem gyerekre vágyni, és most, 24 évesen ez megadatott.
DE.
Ha úgy döntesz, megtartod, mindenképpen gondold át, kész vagy-e az álláspontjaid megváltoztatására? Egy baba nem csupán egy habos-zsabos kis csoda, de rengeteg felelősség, fájdalom, félelem és kimerültség is. Álmatlan éjszakák, folyamatos aggódás, és nem biztos, hogy minden zökkenőmentes lesz. Hiába készül fel valaki érzelmileg az anyaságra, de vannak dolgok, amelyekre nem lehet számítani: az én lányom mondjuk remek baba volt, alig sírt, szinte semmi gond nem volt vele, de a barátnőm kisfia 7 hetes koráig napi 12-14 órákat üvöltött MEGÁLLÁS NÉLKÜL. Kórházban, orvosnál rengetegszer jártak, és mindenütt elmondták, hogy el fog múlni.
De a barátnőm nem tudta elhinni. És nem tudod elképzelni, milyen ez, míg át nem éled: úgy érzed, sosem lesz vége, napról napra ugyanez megy. Csak gondolj bele abba, hogy beteszel reggel 8-kor egy számot, amit utálsz, és este 10-ig csak azt hallgatod, újra és újra, folyamatosan, majdnem két hónapon keresztül.
Erre fel vagy készülve?
És azt is vedd figyelembe, hogy ha úgy döntesz, megtartod, akkor szinte mindenről le kell mondanod: kiszolgáltatott leszel, hiszen nincs saját kereseted, ezért teljes mértékig azok alá kell rendelned magad, akik anyagilag segítenek, és tudatosítanod kell magadban, hogy az önös érdek a süllyesztőbe került, a baba az első, ő van mindenek fölött.
Jönnek itt az abortuszellenesek azzal, hogy a "szeretet mindenek felett", ami szép és jó és akkora közhely, hogy az már giccs, mert a szeretet nem fog enni adni a gyereknek hó végén, a szeretet nem vesz pelenkát, egyebeket.
Se le-, se rábeszélni nem akarlak semmire. Csak gondold végig a lehetőségeid, és hogy mi módon tudod anyagilag stabilizálni magatokat. Az apát, még ha nem is vállalja az apaságot, kötelezik a gyerektartás fizetésére, te kaphatsz gyest és családi pótlékot. Ha szüleid segíteni tudnak, az is rendben van, de mindenképp kalkuláld bele, hogy ők sem tudnak benneteket támogatni 10-20 évig. Mennyi idősek? Mennyi ideig dolgoznak/dolgozhatnak még? A keresetük biztosítja, hogy be tudják vállalni az unokájuk eltartását, amíg egyenesbe nem hozod az életed? Ezeket beszéld meg velük, vagy bárkivel, akinek a segítségére számíthatsz.
Köszönöm a további válaszokat! Igen Ba-s képzésre járok, az alapképzés jövőre véget ér, de meg kéne csinálni a mesterképzést is, ami ha megszülöm a babát biztos tolódni fog. Mennyi gyerektartást kell majd fizetnie az apjának? Az a baj, hogy én nagyon lelkizős vagyok és azt is nehezen fogom viselni, hogy az apja családjától biztosan meg fogom kapni, hogy direkt estem teherbe.
#10 örülök, hogy ilyen boldogok vagytok, bár neked ott van a párod aki támogat mindenben. Továbbiakban is sok boldogságot kívánok és persze az előző hozzászólónak is :)
A gyerektartás összegét, amit az apának kell fizetnie, minden esetben az apa keresete határozza meg (ha jól tudom 20%, de nem akarok hülyeséget mondani).
Dolgozik az apa? Bejelentett munkahelye van? Amennyiben igen, úgy tőle fogják vonni a gyerektartás összegét, ha nem, akkor kérheted, hogy az állam megelőlegezze ezt, és amint dolgozni kezd, behajtják rajta. (Ugyanez, hogyha kötelessége ellenére sem fizet.)
Ami a volt párod családját illeti: szerintem ne foglalkozz velük, ezt az exednek és a családjának kell rendezniük maguk között. Sajnos még a törvény sem kötelezheti az apát arra, hogy látogassa a gyerekét, de a joga megvan hozzá.
Drach: mindenki más. mások a prioritások. van akinek az "önös érdek", anyagiak, szabadság, függetlenség állnak elöl, van akinek meg az hogy gyereke legyen és akkoris örülni fog neki ha ordit és kakis, mert az az ő gyereke és erre vágyott.
az előbbi csoportba tartozók is képesek lesznek áldozatot hozni a számukra fontos dolgokért: pl abortusz
és az utóbbiak is: anyagi problémák, önfeláldozás.
én sajnos az első csoportba tartozom, de a fél karom odaadnám érte ha az utóbbiban lehetnék.
Szia!
Amikor az első babámat vártam, épp külföldön erasmusoztam+ csináltam az itteni magyar vizsgákat is. A 2.-nál gyakorló tanítottam, gyakorló gyermekvédelmiztem, szakdogát írtam és szülés előtt 1,5 hónappal államvizsgáztam. Nem rokkantak bele a gyerekeim, nem lettek elhanyagoltak, meg ilyenek:-) Szóval meg lehet csinálni, és az jó, hogy anyukád megígérte korábban, hogy támogatni fog, tehát pl tudod rábízni a babát, amíg tanulsz vagy vizsgázol (amúgy egy eldünnyögő pár hónapos mellett jól lehet tanulni, fél szemeddel sasolod, ő meg elcsörgőzik magában).
Apuka persze lehet, hogy megenyhül, de lehet, hogy nem, ilyenről, olyanról is hallottunk már. De a gyerektartást mindenképpen kérni kell tőle.
Ha meg anyagilag megszorulsz, többen is vagyunk itt, akik szívesen támogatunk konkrétan pl. babacuccok adásával,( mert nemcsak azt papoljuk, hogy a szeretet mindenek felett, hanem segíteni is képesek vagyunk. Ellenezzük az abortuszt, mert egy élet kiontása, de a válságterheseket konkrétan is támogatjuk, nemcsak a szánk jár, mint egyeseknek...)
Kötődsz a babához, minden sorodból látszik, hogy már most szereted, úgyhogy én szurkolok nektek, és biztatlak, merd Őt vállalni, ő már vállalt Téged!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!