Miért akarhatja rábeszélni egy férfi a párját a gyerekük megöletésére, szereti-e egyáltalán ilyenkor, ha erre kéri?

Kedves xeniah (48) tisztelettel, ez a Te véleményed.

Tudod, van aki a megtermékenyüléshez fűz döntő jelentőséget, akad olyan is, aki a beágyazódáshoz, olyan is - pl. a jog - aki a születéshez ... én meg azt gondolom - amit már itt feljebb írtam - hogy nincsenek bakugrások, egy folyamat van, az önálló emberi élet egyre konkrétabbá váló (és majd valóban születéskor realizálódó) lehetősége, és ezzel az egyre konkrétabbá váláshoz lehet egyensúlyokat megállapítani... ezért nekem relatíve még mindig a tegnap pont neked írt 5-ös skála egyensúlyai tűnik a legelfogadhatóbb, a valóságot leginkább leképező megközelítésnek, szemben mondjuk a teljes abortusz-ellenességgel, vagy akár a másik véglettel, 40. hétig korlátlan abortusz-lehetőséggel, ha létezne ilyen.

És a legviccesebb az tudod, hogy ha én fognék 10 olyan embert, aki meggyőződéssel mutogat egy embrióra, hogy "az már ember", és elkezdenék nekik egy tojásra mutogatni, hogy "az már tyúk" - hát finoman szólva a többségük komplett hülyének nézne. (a másik fele meg rájönne, mire megy ki a dolog:))))

Tudod, ezt hívják elfogultságnak:)

És nem, nem gondolom úgy, hogy egy szexuális aktus önmagában kötelességet alapoz meg, azon túl, hogy ne hagyjam "úgy" a másik felet, ha tetszel érteni:)