Abortuszra kell mennem de halálfélelmem van az altatás miatt. Aki már átesett ilyen műtéten tud valamit mondani? Állítólag leszijjazzák az embert és el altatják. Félek hogy nem kelek fel.

Műtősnőként írom, valóban szíjazzuk a beteget de csak mert altatás közben a feltétlen reflexek nem kapcsolnak ki. Tehát magyarán azért tesszük, hogy ne tudjon elmozdulni. De csak az után, hogy minimum kábítva van tehát te erre nem fogsz emlékezni.

Bemész, felfekszel az asztalra, bekötik a branült megkapod a cuccot (sokan hallucinálnak tőle) aztán a maszkot amitől elalszol. Aztán valaki simogatva fog ébreszteni amire vagy fogsz emlékezni vagy nem és visszakerülsz a szobádba. Gyors lesz ne aggódj ne agyalj ha kérdésed van inkább kérdezz ne szorongj! Kitartás..nagyon sajnálom ami történt!!

Ne félj kérdező, nem lesz baj! Rutin műtét, olyan biztos nem fog előfordulni, hogy nem ébredsz fel :)

Aki meg csak azért jött ide, hogy beszólogasson: hányingert keltő a hozzáállásotok, tudok gratulálni az értelmi szinthez! Nem szégyellitek magatokat? Nem, biztosan nem, mert ahhoz kell minimális önkritika. Semmi közötök hozzá, hogy ki és miért veteti el, de itt a kérdező ráadásul egy beteg magzatot nem szeretne megtartani. Ha valaki olyan primitiv suttyó, hogy számára ez elképzelhetetlen, akkor adjon egy email címet, szívesen küldök az embriológia könyvemben száz számra előforduló fejlődési rendellenességekkel születtet babákról képet, akkor talán leesik, hogy milyen is ez! Egyébként meg: aki egy ekkora intoleráns bu*kó, annak remélem soha az életben nem születik gyereke! Az ilyen defektes géneket csak nem kéne már továbbadni. Na húzzatok az anyátokba, kérjetek az üzemeltetőktől egy külön kategóriát, ahol a hozzátok hasonló értelmi fogyatékosokkal tudtok eszme cserét folytatni.

Kedves kérdező. Csak egy jó tanács. Van különbség az abortusz és a missed ab között...

Tehát ha úgy teszed fel a kérdést, hogy abortuszra kell menned, akkor az olyan mint ha te akarnád elvetetni. A missed ab pedig a terhesség műtéti befejezése.

Ezért is támadnak.

Szóval: engem sokszor műtöttek. Tényleg nem kell félned. Eddig mindig felébredtem:)

A szíjazásra sosem emlékeztem, csak azt a kezem kötötték le amibe az infusio ment, addig mindig fent voltam. Utána meg fogalmam sincs.

A császár érzéstelenítésben...na az már utálatos helyzet, de ez így egyáltalán nem. Mindenki jó fej volt mindig. gondosan takargattak, hogy ne feküdjek meztelenül, beszélgettek velem. Aztán már számolhattam is vissza 100 tól... azt hiszem 97 ig jutottam...:)

Ne haragudj, de ahogy feltetted a kérdést, érthető, hogy egy páran neked estek... Ahogy megláttam a kérdést, nekem is kezdett nyilogatni a bicska a zsebemben. Így persze más a helyzet, de ha nem akarod, hogy ok nélkül támadjanak, akkor fogalmazz pontosabban legközelebb.

Sajnálom a babádat, jó egészséget neked!