Hogyan értethetném meg a barátommal, hogy képtelen lennék most anyuka lenni? Ennyit érek neki?

"hanem arról legfeljebb, hogy kár volt azzal."....

"Az esetek nagy többségében a válást követően az új kapcsolatból is születik gyerek,"

Mint már említettem neked a #169-ben is " a NEM KÍVÁNT gyerekről beszélgetünk, nem a kívántról... ez nagy különbség, mondhatni ég és föld." (arról szól a kérdés)

A kérdés igen, te pedig mismásolsz. Ugyanis ezt arra reagáltam, hogy másodjára írtál egy hamis, és egyébként is igazolhatatlan állítást, miszerint: a válások magas száma a gyerek miatt van...

Nézd, hitekkel nem lehet mit kezdeni... ha te abban hiszel, hogy tök véletlen, hogy a válási csúcsok a gyerekvállalással állnak kapcsolatban, akkor abban.

(sőt, még egy gyermektelen párnál is lehet a válás oka a gyerek-téma, mondjuk, ha az egyik akar gyereket, a másik meg nem akar.)

Ez a "mert a Kérdező azt mondta, hogy senkiért.." téma is milliomodszor kerül elő, de millió + 1-edszer is az marad az igazság, hogy előbb a férfi deklarálta a hozzáállásával, hogy neki a magzat fontosabb a Kérdezőnél. Egy ilyenhez meg kb csak úgy lehet hozzáállni, ahogy azt a Kérdező teszi.

"Vissza mehet dolgozni az, aki az első időszakban vele volt, lehet utazni, szakvizsgázni, bulizni, legény-lánybúcsúba menni, csak meg kell tervezni." - tehát spontenaitás = 0, igazoltad, amit leírtam vagy 100-zal ezelőtt. Arról nem is szólva, hogy az ember többnyire azért éli párosával az életét, hogy könnyebb legyen neki, nem azért, hogy nehezebb, bonyolultabb, körülményesebb.

" -ez természetesen egy optimális helyzetet mutat be." -így van, ezért kell erre törekednie minden épeszű embernek.

Van itt ez a kérdés, ahova szintén írtam, és benne a #46-os válasz alja, ami élénk példa arra, hogy hogy néz ki, ha a férfi a balek:

"Másik eset, szintén rokonság, 3 gyerekük van. A 3. gyerek balkézről. A férj tudja, ki akarta vágni az asszonyt, mikor kiderült a félrelépés, de az befenyítette, hogy akkor többet a sajátjait sem láthatja, így maradt a gyönyörű családi idill kifele, és boldogságban, sok pénzben nevelik a 3 gyereket. (Mások felé ez van mutatva, valójában nem tudom...)" - na, ideális esetben ez kb úgy nézne ki, hogy a férfi a behódolás, meghunyászkodás, vesztessé válás helyett egyszerűen közli, hogy "anyukám, két eset van, vagy csendben elválunk, letudjuk hivatalosan az apasági per dolgot, és te nem követelsz tőlem a továbbiakban semmit, viszont a két gyerekemmel a kapcsolattartást se akadályozod, vagy mindenki tudni fogja rólad heteken belül, hogy egy közönséges csaló, tolvaj vagy - bírósági ítélet a netre - de a gyerekek fél órán belül. (és itt diktafon elő a zsebből...))

És rögvest optimálishoz közeli irányt vett a helyzet...

Na ilyesmikre gondolok például.

Kimaradt a link: https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gy..

(itt a #46)

,,Nézd, hitekkel nem lehet mit kezdeni... ha te abban hiszel, hogy tök véletlen, hogy a válási csúcsok a gyerekvállalással állnak kapcsolatban, akkor abban."

Ez nem hit kérdése. Tényeket, tényeket, tényeket! Van esettanulmány arra vonatkozóan, hogy kimondottan a gyerek születése vezetett a váláshoz? Van statisztikai mutató, mely igazolja, a gyerek születése volt a fő ok? Van bármilyen, tényalapú bizonyítéka annak, amit írsz azon kívül, hogy egy meglévő adatból (vagyis a házasságkötés után melyik évben történnek a válások a legtöbb esetben) vonsz le egy nem igazolt, de Általad levont és folyamatosan idézett következtetést? Ha nincs tényleges, kutatási háttere, akkor ez olyan szintű feltételezés, mintha én azt mondom: az első világháború, a második orosz-török háború és a spanyol örökösödési háború is szerdán robbant ki (megjegyzem, nem szerda volt), ezértt az a nap veszélyesebb, mint a többi. Egy adatból levont rossz következtetés.

,,a férfi deklarálta a hozzáállásával, hogy neki a magzat fontosabb a Kérdezőnél." Alapesetben az egész beszélgetésünk második napja arról is szól, hogy Te minden ember esetében, nemtől függetlenül harcolsz a döntés szabadságáért. Különösen kiállsz a férfiak be nem hódoltatása mellett. Ezzel érveltél a Magad, és a Kérdező esetében is, ugyanakkor elítéled a férfit azért, ha abortusza miatt otthagyja a nőt, önzőnek titulálod őt, elfeledve azt, hogy telejes joga a férfinek úgy dönteni, hogy olyan nővel nem kívánja leélni az életét, aki abortálta azt a magzatot, akit ő felvállalt volna. Ismétlem, nem tudjuk, valóban akart volna-e gyereket a fószer ettől a lánytól. De ha már vállalta, és követjük a Te logikádat (hogyan kell viselkednie egy férfinek egy kapcsolatban, ha a nő a döntését rá akarja eröltetni), minimum szakítania kell, nem pedig tovább folytatnia ezt a kapcsolatot.

,,- na, ideális esetben ez kb úgy nézne ki, hogy a férfi a behódolás, meghunyászkodás, vesztessé válás helyett egyszerűen közli, hogy "anyukám, két eset van, vagy csendben elválunk, letudjuk hivatalosan az apasági per dolgot, és te nem követelsz tőlem a továbbiakban semmit, viszont a két gyerekemmel a kapcsolattartást se akadályozod, vagy mindenki tudni fogja rólad heteken belül, hogy egy közönséges csaló, tolvaj vagy - bírósági ítélet a netre - de a gyerekek fél órán belül. (és itt diktafon elő a zsebből...))" Érthető a lépés, bár hozzáteszem, szegényes lenne a férj képzelőereje, ha ennyi jutna eszébe. A zsarolás, mert tegyük hozzá, ez az, ugyanannyira, mint amit a feleség mondott, jogilag sem, morálisan pedig végképp nem igazolható. 500 féle megoldás van még. Te hoztál egyet, ami után jönne még a lassú gyilkolás arzénnel, vagy a gyors baltával. Vannak a kérdéses eset megoldására azért olyan módszerek is, amik célt érnek, de morálisan nem vitathatóak.

Te jó ég, 19 oldal! Nagy port kavartál kislány!

Nem olvastam el a hozzászólásokat csak az első pár oldalt.

Én megértelek téged hogy nem szereted a gyerekeket és elég szar hogy a párod nem támogat téged a döntésedben. Ugyanis én is így jártam.

Én is 21 éves voltam, a párom 28. Hülye voltam, mert már az elejétől kezdve probléma volt nálunk ez a gyerek téma, ő akart, én nem.

Azt hittem majd később akarni fogom. Hát nem így lett. Amikor becsúszott a terhesség, elakartam vetetni. A párom kiakadt, hisztizett, zsarolt. Nagyon rosszul esett hogy nem állt mellém, holott tudta hogy utálom a gyerekeket.

Én végül az abortusz mellett döntöttem, és szakítottam a párommal.

Mindkettőnknek így volt jó.

Én most vagyok 30, bizonyos céljaimat sikerült már elérnem. Kijutottam Amerikába, dolgoztam ott 2 évet és rengeteg csodálatos tapasztalatot szereztem. Aztán hazajöttem Magyarországra, és a külföldön megismert legjobb barátnőmmel együtt nyitottunk egy fodrász szalont, nem is hinnéd milyen sokan jönnek be csak azért mert egy afroamerikai nő is dolgozik itt :)

Közben megismertem életem szerelmét, aki szintén nem akar gyereket, és szerencsére köztünk már nincsenek ilyen viták, tudjuk mit akarunk, meg értünk egy komoly kapcsolatra.

Az expárom úgy tudom megismert egy másik nőt és most van 2 gyerekük :)