Ez most tényleg korrekt így? Nem tudom túl tenni magam rajta.

Sziasztok! Volt egy hosszabb párkapcsolatom, kb.3év után kezdtünk el gyerekvállaláson gondolkozni, el is kezdtük a projektet, de mint kiderült egészségügyi problémáim voltak, ami utána kezelve lett, de így sem estem teherbe... aztán a páromnak anyagi problémái adódtak, amit nem is nagyon beszélt meg velem, már érezhetően távolodni kezdett tőlem, amikor is kiderült, hogy terhes lettem. Ez 2 év próbálkozás után.

Ő ekkor azt mondta nekem, hogy neki nincs most ehhez idegrendszere, stb, problémának fogta fel és mondta, hogy neki nem kell, de én ne vetessem el, hiszen végre sikerült. Nem vetettem el nyilván, viszont ő fokozotan eltávolodott tőlem, s végül meg is szakadt a kapcsolatunk. Én nem hittem el neki, mikor azt mondta hogy nem kell neki, hiszen nagyon szerettük egymást, gondoltam megijedt és ez biztos újra közelebb visz minket. Na hát nem, sőt. Azóta megszületett a baba, hallani se akar róla. Mondta, hogy ő ezt eldöntötte, a gyereknek jobb,ha nem is ismeri, hiszen nem akarta, nincs kedve hozzá. Szerintem ez akkora aljas dolog, és mindenki más szerint is de ő a mai napig fújja a magáét, hogy hát nem, ő meg mondta, hogy neki nem kell mikor már terhes voltam. Az oké, de ezt nem akkor kell bejelenteni, amikor már ott vagyok terhesen, hanem mondjuk előtte, és akkor nem történt volna meg ez,hogy egyedül maradtam a babával, aminem lenne baj, csak semmiben nem segít! Semmiben. Én elfogadhatatlannak érzem ezt a dolgot és bosszant is nagyon, hogy szerinte de ez így rendben van, hiszem ő szólt, hogy neki nem kell és én magamra vessek, mert nem mentem abortuszra. Tudom, minden ember saját életének a kovácsa, de ez akkor is aljas húzás volt a részéről. :( Vagy tényleg nincsigazam?:(