Hogy viselitek az állandó "tanácsadást"?

Amióta babát várunk (34. hétben járok), mintha megszűnt volna létezni minden más. Az idő előrehaladtával egyre rosszabb. Ha valaki meglát, a hasméretemmel van elfoglalva, tapogatja, kérdez max pár általánosat, majd 20 perc után eldinul a kéretlen tanács áradat. Mikor mit hogyan kezeljünk, mit vigyek feltétlenül a kórházba, mit érdemes megvenni, mit nem, hogyan készüljek a szoptatásra, előjönnek a saját régi emlékeik, az ő gyerekeik mit hogy viseltek, stb. Megpróbálom elterelni a szót, de 3 mondat múlva megint ugyanott tartunk. Én komolyan már kerülöm a gyerekes nőket a környezetemben, mert pár mondat után azt érzem, hogy csak bólogatok és belealszom a témába, annyira untat. Sokat olvasok, szülésfelkészítőre járok, a védőnőnk is tök jó, én nem akarok mindig mindenhol erről beszélni... Ez mostmár mindig így lesz? Ti hogy viselitek?