Jogos, hogy ki vagyok borulva az egyedüllét miatt?

Sziasztok.

Terhes vagyok és tegnap elkapott egy sírás roham, ami miatt bűntudatom van, mert egyébként kiegyensúlyozott vagyok.

Már nem dolgozok sajnos 1 hónapja, amit megérzek nagyon. :(

A párom 3-ra szokott hazaérni, de van, hogy heti 1x megy a házat újítani. Hétvégén úgyszint újítja a házat. Szombaton fél 12-ig aztán elmegy az anyjához ebédelni majd megy mecsre focizni és hazaér 5-re.

Vasárnap majdnem ugyanez meccs nélkül csak akkor délután is focizik.

Én meg szét unom az agyamat már otthon, a kutyusommal szoktam lenni, kiviszem 2x, videókat nézek babákkal kapcsolatban, meg főzni szoktam, bár mindig megfogadom, hogy hétvégén nem főzök, mert felesleges, hisz szombaton meg vasárnap is 2 féle másodikkal, levessel, és két féle sütivel jön haza, amit a szülei küldtek, ami szuper, mert így változatosan eszik a pàrom, én is, azonban így feleslegesen akarok hétvégén főzni a rengeteg szabad időmben. Nem akarom megbántani őket, hogy ne küldjenek, mert ha meg lesz a gyerek akkor meg lehet jó lesz majd.

Én anyóséknál nem akarok egész nap ülni viszont, mert a párom ebédelni megy be oda, ugyanúgy várnék rá és otthon se haladnék semmivel.

Tegnap már sírtam és megmondtam neki, hogy jobban örülnék, ha meccs helyett a házat csinálta volna és majd jövőre, ha már nem lesz munka a házon majd elmegy, de ő ezt nem akarja elfogadni, mert egész héten a meccset várja.

December közepén, végén szeretnénk kész lenni a házzal.

Tudom mások sokkal többet vannak a párjaik nélkül. Pl. Anyukám is, hisz hétvégén jár haza apa, de én ezt pl. nem bírnám.

A családomat havi 1x làtom sajnos, mert ők nagyon messze laknak és a testvéremék is.