Hogyan készültetek a szülésre? Testben és lélekben :-) 31 hetes vagyok. Milyen tanácsot érdemes innentől megfogadnom?

Szellemileg: mantrázz ... nem lesz semmi baj.

fizikálisan: legyen minden készen ne kelljen szaladgálni semmi után. Ez megnyugtató hogy csak fogni kell a cuccost és menni a babaszoba is úgy kész legyen hogy csak a baba hiányzik belőle.

A kismamákat megnyugtatja ez.

tanács? nézd. 2. baba lesz 30 hetes vagyok. nem tudok tanácsot adni mert nem szeretek de ha van még kérdésed szívesen válaszolok amire tudok.

Jó egészséget és könnyü szülést kívánok!!

Lelkileg, ne olvass és nézz hülye szüléstörténetet.

Mi jártunk a férjemmel elkökészítöre ami nagyon jó kikapcsolódás volt. ez páros volt, és sokat nevettünk, a fiuk így bele lendültek hogyan is fognak segíteni.

fizikailag nincs ilyen. maradj fitt mert sok erö kell a kinyomáshoz.

első .

igen pihenj amennyit csak tudsz!!

Először is gratulálok neked! Azt biztosan tudod, hogy kíméletes életmód, lehetőleg nem emelgetni, vegyereket kerüld (háztartási takarítószereket is), egészésgesen étkezni, súlyra vigyázni, ha tudsz, szülés felkészítő tornára járni és hasonlók megfogadása ajánlott.

A lelki ráhangolódást segíti, ha elolvasol jópár szülés történetet (pl. [link] viszont amikor ott leszel, eljön az idő, akkor minden eléggé másként néz ki. Benne lenni a dologban lényegesen másabb, mint olvasni róla, én nagyon megijedtem az első babám születésekor, nem hittem el előtte, hogy ennyire fájni fog (egyébként bevállalós nő vagyok, nem szoktam marhaságoktól megijedni), és ettől lassabban is ment a szülés (talán tudod, hogy ha a szülő nőben pszichológiai gát van, akkor lassabban tágul és hasonlók). A második gyerkőcnél már tudtam, mire számíthatok, a fájdalom is sokkal kisebb volt, alig lépte túl a tűrhető szintet, és a babám is hamar megszületett.

A javaslatom az, hogy próbálj meg beszélgetésbe elegyedni anyukákkal (inkább a több gyerekesekkel, ők el tudják mondani az első és a második közötti különbséget is), erre pedig a legjobb hely a játszótér.

TESTBEN:

-Hát légzőgyakorlatoztam, aminek semmi értelme nem volt, mert össze-vissza vettem a levegőt élesben :-DDD Viccen kívül, azt gyakorold, mert ha gőzöd sincs róla mit kell csinálni, nem tudod magad kontrollálni...elég lesz az új helyzet.

Lélekben:

-"beszélgettem" a kislányommal, hogy ügyesek leszünk, és minden nagyon tuti lesz.

-beszélgettem magammal, hogy majd ne pánikoljak, ne féljek, hisz annyian túlélték, nem lehet olyan gáz :-)

-100ezerszer elképzeltem, hogy hogy lesz, de ezt nem lehet elképzelni, de hidd el, ez lesz életed legfontosabb eseménye. Biztos fájni fog, bár nekem alig, vagy csak nem emlékszem rá, de minden képzeletemet felülmúlta az az érzés, mikor kibújt, és megláttuk.

Hallgass a dokira, és a szülésznőre, csináld amit mondanak, próbálj nyugodt maradni, légy pozitív, és boldog, hisz életet adsz!

(ha tudod, azonnal tedd mellre a babát, még a szülőszobán, vagy utána az első adandó alkalommal.Ezt azért írom, mert én a nagy idillben elfelejtettem, és vért izzadtam, mire lett tejem)

Sok boldogságot, és jó egészséget kívánok!

Én nem olvasgatnék szüléstörténeteket és nem is kérdeznék meg róla más anyukákat, mert néha olyanokat tudnak mondani...

Próbálj meg ráhangolódni a szülésre, és arra gondolni, hogy úgyis túl leszel rajta. Szüléskor pedig engedd el magad (szerintem ez irtó nehéz), és add át magad a fájdalomnak. Én tök görcsös voltam, mert megijedtem a fájásoktól, nem tudtam elengedni magam, és ezzel nem igazán segítettem a babámnak, de magamnak sem.

Olvass a szoptatásról és az újszülöttek első 6 hetéről.

Ha tudsz akkor sétálgass, mozogj valamit (csak úgy enyhén), hogy jobb legyen az erőnléted.

Könnyű szülést kívánok neked!