Hogyan tudtátok a kiszolgáltatottság érzését legyőzni
szülés alatt?
Figyelt kérdés
Az elmúlt napokban arra jöttem rá, hogy a szülésnél nem a fájdalomtól félek a legjobban, hanem attól, hogy mennyire ki leszek szolgáltatva. Még nem igazán tudom természteseként felfogni ezt az egészet. Vagy a fájdalom tényleg annyira nagy, hogy ezt már le fogom....-ni? Megosztanátok velem a tapasztalatotokat?
Szeretném örömmel megélni a szülést, úgy hogy ez a világ legcsodálatosabb dolga.
2011. máj. 26. 08:22
1/10 anonim válasza:
Nyugi, ezzel sem időd, sem erőd nem lesz foglalkozni. Én is féltem a kiszolgáltatottságtól, de a férjem végig velem volt, támogatott lelkileg és fizikailag egyaránt. A tolásnál meg már csak az érdekelt, hogy legyünk túl rajta. Az mondjuk jó volt, hogy külön szobánk volt, ahol vajúdhattam és utána szültem. Gyönyörű emlék a szülés és kívánom, hogy Neked is az legyen!!!!!
2011. máj. 26. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 anonim válasza:
Nekem annyira beszűkült a tudatom szülés közben, hogy ilyesmire nem gondoltam. Sőt! Egyáltalán semmire, kizárólag arra, hogy mielőbb kibújjon a baba és túl legyek rajta.
2011. máj. 26. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 anonim válasza:
Én egyáltalán nem éreztem magam kiszolgáltatottnak, eszembe se jutott.
Szerintem ne így állj hozzá, hanem úgy, hogy valóban csoda történik veled, így neked se fog eszedbe jutni, hogy kiszolgáltatott lennél.
2011. máj. 26. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 anonim válasza:
Nekem ez szülés közben eszembe sem jutott, sőt, szerintem kicsit többet gondoltam magamról, mint amire akkor képes voltam, mert egyszer kijelentettem, hogy ha nem csinálnak már valamit (állandóan ment a "még öt perc és utána már tényleg császározunk", de így egy órán keresztül, mert nem nagyon találta a kijáratot), akkor én felöltözöm és elmegyek :)
2011. máj. 26. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 anonim válasza:
Annyira nem foglalkoztam vele, hogy a kitolásnál azt ugyan érzékeltem, hogy egy csomó egyetemista van a szobában, akik pont az én szülésemből tanulnak, de nem érdekelt :) Utána beszéltük csak a férjemmel, hogy tényleg milyen sokan voltak bent. Csak az foglalkoztatott, hogy mindent jól csináljak, és mielőbb meglegyen a baba. A vajúdásnál meg ketten voltunk, néha a szülésznő bejött.
2011. máj. 26. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 anonim válasza:
Na én pont ezért szülök apával. Sokkal jobban odafigyelnek az emberre, ha ott van a férj. Egy barátnőm apa nélkül szült, a másik apával. Megbeszéltük,hogy sokkal nagyobb odafigyelést, és több "kedvességet" kapott, az akinél a férje is ott volt!
2011. máj. 26. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 anonim válasza:
Ez tényleg így van! Én is tapasztaltam.
2011. máj. 26. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 anonim válasza:
Nem is akartam legyőzni.
Szülés közben jöttem rá,hogy még annál is sokkal kiszolgáltatottabb vagyok,mint amire számítottam. De nagyon jó érzéssel töltött el,hogy egy kedves szülésznő és az orvosom ott voltak velem,és úgy éreztem,mindent maximálisan a kezükben tartanak.
Így én tudtam figyelni a saját "dolgaimra",és csodálatos élménynek éltem meg a szülést,attól a ténytől függetlenül,hogy igenis ki voltam szolgáltatva.
2011. máj. 26. 09:03
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 anonim válasza:
Én a kórház dolgozóinak csak egy vagyok a sok közül, és millió ilyet láttak már, úgyhogy az elején még egy kicsit zavart, hogy mindenem kint van, és kiszolgáltatott vagyok, de igazából a fájdalom jobban leterhelt, és nincs mit tenni, valahogy túl kell ezen lenni.
Szerintem ott már nem fogsz ezen gondolkozni.
2011. máj. 26. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 A kérdező kommentje:
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Sokat segítettetek! :-)
Arre fogok törekedni, hogy a legcsodálatosabb élményünk legyen :-)))
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: