Egyedülálló anyaként milyen lehetőségeim vannak nekem és a leendő babámnak?

Első és legfontosabb, hogy ülj le, és beszélj a szüleiddel. Az ő támogatásuk nélkül én vakmerőségnek tartom vállalni a babát, hiszen itt nem csak átmeneti megoldást kell találni, hanem hosszú távú stratégiát.

Amit én járható útnak találok: ha a szüleid vállalnak titeket, és el tudnak tartani legalább egy évig, akkor hazamenni. A családival és a gyessel Te be tudsz szállni a családi kasszába, viszont nem kell külön a lakbért, rezsit fizetned. Aztán, amikor a baba nagyobbacska, beadod bölcsibe, és munkát vállalsz, és a sulit pedig befejezed levelezőn. Kemény lesz, de nem lehetetlen.

Van még az egyszeri anyasági támogatás (64eFt), egyes önkormányzatok egyszeri plusz dologgal (pénzzel, adható oltás ingyenességével) támogatják az oda születő babákat.

Ha egy éves kora előtt munkába állsz, ugrik a gyes, míg egy éves nem lesz - hacsak nem a nagyszülő veszi igénybe, rá más szabályok vonatkoznak.

[link]

A sulit csináld, amíg tudod, utána halassz. A diákhiteledre ne legyen gondod, a gyes ideje alatt kérhetsz állami támogatást:

[link]

Ami még megoldás (de inkább félmegoldás) lenne, ha most el tudnál helyezkedni, hiszen akkor a suli 180 napig beleszámolna, már csak 185 napig kell, hogy bejelentett munkád legyen (nem kell effektív végigmelózni), hogy járjon tgyás, gyed. Viszont előfordulhat, hogy csak minimálbér után kapnád, de még mindig több, mint a huszonezres gyes.

Szüleid mit mondanak? Melletted állnak? Apuka azért ad elismerő nyilatkozatot? Gyerektartás?

Ezt a felelőtlenséget csak te tudod kezelni, értelmezni.

Nyilván ha az a végigbulizós-ivós-lesza.. a világot típusú ember vagy, akkor LEHET, hogy felelőtlenség. De akkor is megváltozhatsz. A lehetőség (és a felelősség) a tiéd.

Nagyon sok ember van (félig-meddig én is ide tartozom), aki nem tudja elképzelni, hogy hogyan lehet 30eFt-ból gyereket nevelni, etetni, rezsit fizetni, stb. És ugyanakkor látom, hogy mégis rengeteg egyedülálló gyeses anyuka van, aki megoldja. Csodálom is őket ezért.

Nekem (ill. nekünk a férjemmel) fontos volt az, hogy legyen egy lakásunk - hitellel, de megvan, fontos volt, hogy ne egyik napról a másikra éljünk - biztos(nak tűnő) állásunk volt/van, fontos volt, hogy legyen valamennyi megtakarított pénzünk, hiszen az én fizetésem szinte teljesen kiesik hosszú időre. Így megtehettem, hogy már a 4. éve itthon vagyok, sőt itthon is fogok maradni még egy darabig, mert szeretnénk még egy babát.

Másnak pedig ezek nem fontos dolgok. A hitellel nekünk szerencsénk volt, időben tudtunk váltani, de ha ma szétnézek, akkor azt mondom, hogy rengeteg "saját" házas gyermekes pár veri a fejét a falba, hogy miért nem inkább albérletbe szült.

Ami neked rohadt nehéz lesz, az inkább az, hogy egyedülálló leszel a szó minden értelmében. De ez is olyan dolog, hogy láttunk már karón varjút. Lehet, hogy meggondolja magát apuka. Lehet, hogy nem, de te találsz olyan társat aki társ a szó minden értelmében. Az biztos, hogy ha egyedül leszel, akkor nehéz lesz, de nézz szét, hány meg hány nő neveli az első perctől fogva a gyerekét egyedül? Rengetegen.

Összességében én azt mondom, hogy egy gyerekvállalás egy emberen múlik és az az anyuka. Az az ideális, ha ott van az apuka is, de ha anyuka meg akarja tartani, akkor ne azért vetesse el a gyermekét, mert a Gizike a szomszédból azt mondta, hogy felelőtlenség.

Szia!

Írok majd privátban is, majd légyszi olvasd el előre annyit, hogy szerintem az abortusz igenis GYILKOSSÁG, és egyetlen esetben elfogadható, ha a nő közvetlen életveszélyben van. Másrészt szerintem nem csak az a nő a gyilkos, nem csak azt a nőt kell elítélni, aki abortuszra megy, sőt őt kevésbé, hisz azért ő valahol legtöbbször áldozat is, és valóban nehéz helyzetben teszi(Ez csak enyhítő körülmény, nem menti fel.), hanem az a "férfi" is, aki nem akarja vállalni a babát, és abortuszra buzdítja saját gyermeke anyját. Az ilyen férfi legalább annyira gyilkos, mint aki bemegy az abortuszra... De légyszi, valahogy próbáld megoldani kérdező, de ne ölesd meg a Picit! Merre laksz?