Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Ha félidő körül derülne ki,...

Ha félidő körül derülne ki, hogy Down-kóros a babád, mit tennél?

Figyelt kérdés
2011. júl. 28. 19:41
1 2 3 4
 21/33 anonim ***** válasza:
100%

Húha, egyesektől nagyon kemény szavak hangzanak itt el... Remélem, kedves kérdező, nem haragszol meg, ha módosítok a kérdésen, bár nekem magamtól ilyet nem jutott volna eszembe feltenni... Szóval: ha a bűvös 24. hét után (addig lehet terhességmegszakítást kérni/végezni) derülne ki, hogy súlyos gondok vannak a babáddal, mit tennél??? Milyen választása van ilyenkor egy anyának? Addig van választás, dönthetsz úgy, hogy köszönöd szépen, nem kérsz belőle. De ha utána derülnek ki a bajok, akkor már nincs választás. Ebben az esetben vajon ki mit tenne, mit tehetne? Semmit nem tud tenni, csak elviseli, hogy így alakult, ahogy. És a sors ilyenkor nem nézi, hogy van nagyobb tesó vagy nincs, hogy kényelmes-e neked vagy sem, hogy hogy tudod megoldani. Ezt kaptad, ebből kell kihoznod, amit ki lehet... Szomorú, nagyon, de ilyen is van sajnos, és ilyenkor az összes orvos, szonográfus stb. mossa kezeit, mert bár jársz ultrahangra rendszeresen, mégis sorozatosan benézik a dolgokat, holott kiszűrhető lenne (lett volna...).

Hogy a kérdésre válaszoljak: nehéz kérdés. Fentebb magunkról írtam (bár gondolom, rájöttetek). Későn derült ki, hogy baj van. De hogy mit tettem/tettünk volna, ha korábban derül ki, arra a mai napig nem tudok választ adni. Még így sem, hogy a nap minden egyes másodpercében attól rettegek, hogy mi vár ránk...

2011. júl. 28. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/33 anonim ***** válasza:
100%

Tudod a down kóron kívül számtalan rendellenesség van, amit sem a speciális vérvizsgálatok, sem a magzatvízvétel nem vizsgál. Azaz hiszed azt, hogy egészséges a babád, de amikor megszületik, kiderül, hogy van egy ritka szindrómája - ilyenkor mit teszel???????

Mivelünk épp ez történt:(

2011. júl. 28. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/33 anonim ***** válasza:
74%

22:37: Valóban nincs gyerekem de vagy egy értelmi fogyatékos húgom. Biztosíthatlak, hogy nem tette tönkre az életem, semmiben nem szenvedtem hiányt miatta, sőt, nagyon sokmindenre megtanított engem.

Borzalmasnak tartom, hogy a többség így gondolkodik. Nem az a baj, hogy elvetetnétek, az a baj, hogy szerintetek az ilyen emberek tönkreteszik valaki életét... Nagy baj van az értékrendetekkel. Ha a kistesó a születése után valamilyen baleset következtében értelmi vagy testi fogyatékos lenne akkor mit csinálnátok? Örökbe adnátok, nehogy tönkretegye a nagytesó életét? Elkeserít ez a gondolkodásmód.

2011. júl. 28. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/33 anonim ***** válasza:

Kedves utolsó két hozzászóló!

Sajnálom hogy ez történt veletek. Természetesen megjárnám a poklot, de elfogadnám az adott helyzetet, és megpróbálnám kihozni belőle amit lehet. Biztos hogy imádnám a beteg gyerekemet is, mert az én gyerekem, és nem is erről beszéltem. Illetve pont ezért mondtam hogy önző dolog megszülni. Mert tegyétek a szívetekre a kezeteket, és valljátok be, hogy bár imádjátok a gyereketek, de aggódtok azért hogy mi lesz vele, és hogy fog boldogulni az életben, és mi vár rátok. Ha komoly a gond, akkor azt is tudjátok hogy nem lesz normális élete soha. Ki kívánja ezt a gyerekének? Ha dönteni lehet akkor nem lenne szabad megszülni. Ha nincs döntési helyzetben az ember, akkor szereti a gyerekét, és megpróbál könnyíteni a helyzetén. És ha elvetetem, az sem a kényelemről szól.

2011. júl. 28. 23:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/33 anonim ***** válasza:
23.09-es, írtam Neked privit.
2011. júl. 28. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/33 anonim ***** válasza:
Kedves Utolsó előtti. Örülök hogy nálatok jól alakult a helyzet, bár a szüleid véleményére is kíváncsi lennék. Sajnos én láttam több ellenkezően alakuló esetet is, ahol ráment a család.
2011. júl. 28. 23:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/33 anonim ***** válasza:
100%
Senki nem mondta, hogy nem mehet erre rá egy család. De könyörgöm, kik vagyunk mi, hogy élet és halál felett döntsünk??? Ha selejtes, már nem is kell? Tudod, kedves utolsó, a down-nak, és az összes többi kromoszómarendellenességnek vannak enyhébb esetei is, és nem tudhatod, hogy a gyerekednek éppen mi jutott. Ha valaki megtart egy súlyosan beteg babát, az nem önzésből teszi, hidd el nekem. Létezik egyeseknél olyan is, hogy lelkiismeret. Azt hiszem, én beleőrülnék a tudatba, hogy megöltem a már teljesen kifejlett babámat. Nem megtartani önzés, hanem elvetetni - vagy félidőnél már megszülni. Illúzió azt állítani, hogy megtartani önzés, nyilván, ha valaki úgy dönt, megtartja, nem azért teszi, mert azt hiszi, fenékig tejfel lesz...
2011. júl. 28. 23:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/33 anonim ***** válasza:
92%

23:21:

A szüleimmel sokat beszélgettünk erről, nem tudták hogy baj lesz a húgommal, és nem tudják utólag megmondani, hogy hogy döntöttek volna, ha időben kiderül a baj, de itt nem is erről van szó.

Az a család, amit egy ilyen eset tönkretesz, soha nem volt igazi család véleményem szerint. Egy igazi szeretetteljes családban az ilyen dolgok csak közelebb hozzák egymáshoz a családtagokat.

Mindenesetre én és a családom nagyon örülünk neki, hogy van a húgom, és értetlenkedve és szörnyülködve halljuk az ilyen megnyilvánulásokat, amiket itt a többség vall.

2011. júl. 28. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/33 anonim ***** válasza:
reméljük az ilyen családok vannak többségben amiről kedves utolsó ír...
2011. júl. 28. 23:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/33 anonim ***** válasza:

A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 21:50!

Azért kiszúrás a nagy tesóval, mert ha olyan beteg a kisebb, hogy 24 órában gondozni kell akkor a nagyobbra vajmi kevés idő, figyelem jut! Tudod az én kisbabám a pocakomban tegnap kezdett el élénkebben mozogni, ficánkolni, sírtam örömömben, mert arra gondoltam, hogy ugyanazt a csodát átélhetem, mint az előző terhességemnél. Mégis azt mondom, hogy ha nagyon beteg lenne nem tartanám meg! A nagy tesó iskolába fog menni foglalkozni kell vele, kiállításokra, bábszínházba, játszóházba stb. szeretném majd vinni. Egy olyan pici mellett aki 24 órás felügyeletet igényel lehetetlen megtenni mindezt. Iszonyatosan nehéz lenne de pont az ismerősömék szenvedését látva nem vállalnám be. Volt a férjemnek még Koszovóban egy kollégája akinek gerincsorvadással született a kislány 1 hónappal volt fiatalabb az én lányomnál. A férjem kollégája azért ment ki, hogy a brazíliai kezelést finanszírozni tudják. Az anya kivitte Brazíliába a kislányt és a kezelés előtt 2 nappal meghalt, másfél éves sem volt.... Mindent megpróbáltak itthon is, de semmi sem használt. Tehát nem minden alap nélkül szívtelenségből írom azt amit írok. Anya vagyok és sajnos ha a helyzet úgy hozza fájó döntéseket kell hozni, lehet, hogy pont a beteg baba miatt. Joga van a méltóságteljes élethez, nem biztos, hogyha 20 évesen is pelenkázni kell akkor az méltóságteljes!

2011. júl. 29. 09:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!