Mi a fene volt velem éjszaka? Front jön? Vagy kezdjek aggódni?

31 hetes kismama vagyok. Hetek óta képtelen vagyok 5-6 óránál többet aludni, de a múlt éjjel... éjfél körül lefeküdtem, míg a párom számítógépezett - a szobában csak a sólámpa égett, a szgép, és a tévé ment nagyon halkan. (Ezt csak azért írom, mert ezek ált. nem szoktak zavarni az alvásban, se együtt, se külön-külön.)

Alig ért a fejem a párnához, már "aludtam" is, de 10-15 percenként mindig felébredtem, forgolódtam, folyamatosan melegem volt és ömlött rólam a víz (pedig ment a klíma alacsony fokozaton - tetőtéri szoba), a babám gyakorlatilag egyetlen percre sem állt le a pocakomban, és nem egyszer ébredtem tompa hasi fájdalomra - olyan volt, mintha a picúr éppen előtte rugdalta volna szanaszét a babaházként funkcionáló hasam. Sosem volt annyira erőteljes a fájdalom, hogy úgy igazán éberré váljak tőle, de azért mégis... Végül, miután a párom lefeküdt, olyan fél négy körül sikerült ténylegesen elaludnom, öt után pár perccel keltem magamtól, azóta fent vagyok. Fájdalmat nem érzek, a baba ugyanolyan aktív, mint szokott (ergo: minden percben várom, hogy mikor töri ripityomra a lengőbordáim), viszont abban a másfél órányi alvásban is olyan marhaságokat álmodtam, hogy csak na! (Vérezni kezdek alul, megszülöm a lányom aki nem sír fel, randa-gonosz tömeggyilkos kiveszi a méhem, császármetszésnél megvágják a babát és elvérzik...)

Csak nekem vannak mostanság ilyen sz@r éjszakáim, vagy más is tapasztalt ilyet a terhessége alatt?

Már az is megfordult a fejemben, hogy az éjszakai tompa fájdalom jóslófájás lehetett? (Már vagy 3 napja fészekrakózom, és ez a családomban mindig fontos momentum volt szülések/születések előtt, mert ált. rá egy hétre baba lett - ezért is spilázom túl egy kicsit a dolgot, azt hiszem.)

Bocsánat, kezdek kissé meghülyülni a kialvatlanságtól...