Mennyi passzív dohányzás számít passzív dohányzásnak, mekkora légtérben? Mennyi az, ami ártalmas a babára, egészségre?

Köszi szépen. Hát, én egyszer kétszer próbáltam nekik kedvesen elmondani, és olyankor egy-két napig úgy gyújtottak rá, hogy közben látványosan kényelmetlenül érezték magukat, ezzel le volt rendezve a lelkiismeretük. Néhány nap múlva már nem sütötték persze le a szemüket, hiszen ennyi idő alatt "már hozzá kellett hogy szokjak"... de amikor egyre többször tettem szóvá, hát ők is egyre idegesebbek lettek, hogy "nem tudnak elmenni a háztól, legyek már egy kicsit toleránsabb", és persze én éreztem magam kényelmetlenül, hogy már megint csak a gond van velem. Aztán ma ebédkor kiakad tam, mert a reggelimet sem tudtam úgy megenni, hogy közben ne gyújtottak volna rá, pedig csak két pirítós volt, igazán nem "húztam el", aztán meg az ebédemet mikróztam éppen, amikor is már "nem volt aktuális", mert hirtelen telement az orrom cigifüsttel, akkor vettem észre, hogy apám úgy beszél hozzám közvetlen közelről, hogy ott lobog a kezében a cigi. pedig látta, hogy ebédelek. Na hát erre tényleg kiakadtam, hogy a második étkezésemet sem tudom terhesen jó étvágyal megenni, és voltam olyan merész, hogy ennek hangot adtam. Nahát erre kitört a botrány, hogy én nem veszem őket emberszámba.... Nem azért lakom a szülőkkel, mert tiniként estem volna teherbe, már idősebb vagyok, hanem mert sajnos elhagyott a párom, és egyedülálló kismama lettem, így úgy gondoltam, nyugodtabban ki tudom hordani a babát, ha nem kell annyi aggódnom az anyagiakon, és a két szintes szülői házban gondoltam biztosan jut hely nekem is. Ráadásul beszállok a költségekbe is. Dehát ez így szerintem nem megy, nem tudom. De az is tök hülyeségnek tűnik, hogy a cigi ilyen összeférhetetlenséget okozzon. Én is dohányoztam terhesség előtt, nem igaz, hogy ha én kibírok mondjuk másfél évet, akkor más egy 20-30 percet ne tenne meg, még csak nem is a lányukért, de egy másik emberért. Hát én ezt nem értem. Persze ők is kibírnának, csak éppen nem látják "szükségét".. Apám az anyám terhességeit is végig dohányozta, anyám meg persze évek múlva is felemlegette, de azért nem tett semmit. Amikor kis gyerekek voltunk, akkor 2-3 órás utakon minden további nélkül tele volt füstölve a kocsi... Akkor ez nem tűnt fel, mert kicsi voltam, de így utólag visszagondolva, hát nem értem... Most, hogy én vagyok terhes, apám ugyanazt csinálná, mint amikor annak idején anyám terhességei alatt, anyám meg kb úgy van vele, hogy ha ő kibírta, akkor nekem se kéne annyit sopánkodnom.... Az is biztos, hogy mind a ketten nagy babaként születtünk, de ki tudja, hogy annak a sok gyerekkorban beszívott füstnek még milyen következményei lesznek, lesznek-e... Ki tudja.

Értem. És más, akinek pedig a párja dohányzik, hogy csinálja...? Úgy értem tőle csak nem költözik el...

:)... Aranyos vagy. Ha idősebb férfi lennék és állna mellettem egy fiatal csinos lány, én is minden alkalmat megragadnék, hogy szóba álljak vele... :)