Egy terhes nő otrombának érzi magát, ha meglát fiatal, csinos csajokat?

Én nem érzem magam otrombának terhesen, mert hálistennek ugyanúgy nézek ki mint a terhességem elött (kopp-kopp). Annyi, hogy nem hordok magassarkúkat mint elötte.

Így a többi Nő és közöttem annyi különbség van, hogy nekem van pocakom, nekik nincs :) De Én "gazdagabb" vagyok egy csodával :)

28hkm

ÓÓ nem:)) Én akkor éreztem magam a legcsinibbnek (terhesen) mondjuk nem híztam sokat az utolsó pár hetet meg elviseltem, akkor nem néztem tükörbe:))

És miért kéne más nőkkel rivalizálni? A férfi kedvéért? Dehát neki épp olyat "adok" (hülye szó mert nem én adom nyilván de közös csoda) amit egyetlen más csinos nő se tud épp akkor:)) (később se).

Más pasit meg nem akarok épp megfogni:)

Úgyhogy nem.

Nem,egyáltalán nem éreztem magam otrombának.Mitől is kellett volna annak lennem?

Az hogy nagyon szép gömbölyű pocim volt,az még nem jelentett hátrányt,sőt,nagyon sokan megnéztek és rám mosolyogtak.

Nyáron hordtam ki a 7-8 hónapot,így kellemetlen volt,nem strandoltam,nem tudtam a miniszoknyáimat felvenni.Csak csinosan nem tudtam öltözködni,abból kellett válogassak amibe éppen belefértünk,ennyi volt csak a negatívum,semmi más.Utána meg minden a régi :)

Nem éreztem magam otrombának terhesen (sőt sokszor inkább büszkének) és alapból nincs rivalizálási kényszerem... tudom, hogy szeret a párom, így csak a "hozott anyagból" vágyom kihozni a maximumot.

Viszont a terhességem végén nagyon vizesedtem, még tokám is lett és "nem volt egy rongyom", ami feljött volna - akkor bizony irigykedtem a többi csinos kismamára és inkább elbújtam volna.

22 hetes vagyok, azelott a jo csaj kategoria voltam otven kilosan. MAsodik baba nekem, hiztam mar 10 kilot, tegnap a strandon otrombanak ereztem magam a strandon.

Ma viszont csininek (elonyos ruhaban, sminkkel stb). Biztos feljon osszesen vagy 20 kilo, de jovore ram fognak irigykedni az otromba kismamak :) :) :) :) Vagy nem.

Soha nem volt fontosabb más nőkkel rivalizálni, ennek ellenére féltem a terhességtől, mert anno kamaszkoromban eléggé erős testképzavarral küzdöttem, később pedig az inzulinrezisztanciám miatt igen keményen meg kellett küzdenem a súlyomért.

Hála Istennek csak 7 kilót híztam, és 8-at hagytam a szülőszobán, most 2 hónappal szülés után pedig visszatértem a legjobb súlyomhoz, ami valaha volt.

Terhesen pedig egyszerűen meg voltam őrülve a pocakomért, naaaaagyon tetszettem magamnak (ilyen szinte még soha nem volt), és senkivel nem cseréltem volna, főleg, hogy azt éreztem, hogy a férjem szerelmesebb belém mint valaha. :)) Nálam valahogy a pocakosság tette helyre teljesen ezt a saját testemmel való elégedetlenségemet, tehát pont az ellenkezője történt, mint amit írsz: csinosnak és csodálatosnak éreztem magam pocakkal - előtte vékonyan-szálkásan pedig otrombának. Ilyen az élet... :))

Egyátalán nem érzek "rivalizálást".

Büszke vagyok a pocimra és a cicimre és hogy életet adok a babámnak.

Sokkal jobban érzem magam a bôrömben, mint elôtte.

Büszkén viselem a kilóimat.

Pontozzatok le, de én otrombának érzem magam :)

Viszont tudok magamon röhögni!

A terhességem alatt jártam másoddipire és tele volt az egyetem csinos huszonéves lányokkal, magassarkúban, tapadós farmerban stb. ahogy összefutottam velük a mosdóban majd belenéztem a tükörbe a puffadt fejemmel meg az ödémás lábaimmal, amire csak az az egy papucs jött fel (az is két mérettel nagyobb, mint a rendes méretem és közelharc árán vettem fel) hát elég szarul festettem:)

de ilyenkor vigyorogtam magamon egy jót, megállapoítottam, hogy na ma sem indulok el a look of the year versenyen, aztán elkacsáztam pingvinjárásban a termemig. Pedig keveset híztam a terhesség alatt, szóval nem voltam extrém fos kategória.

Inkább azzal próbltam kompenzálni, hogy gyakrabban jártam fodrászhoz, pedikűrre, stb tehát az ápoltságra helyezte ma hangsúlyt, nem a kilókra (pedig amúgy 172/54 kg-val kezdtem a terhességet) ha már az alakommal hendikeppel indulok:)

Bennem semmi pátoszos érzés nem támadt, hogy ő csinosabb, de bezzeg én meg babát várok és ez mennyivel jobb. Simán csak jobban néz ki mint én, el kell fogadni és kihozni magadmból amit lehet és még akkor sem leszünk paliban,mert ő jobban néz ki, de legalább mindent megtettem és ápolt vagyok, meg tudok rajta nevetni.

:))))