Mit csináljak, pár napja depressziós lettem, sok-sok sírás, unalom és semmi kedv semmihez, a férjemet állandóan hívogatnám, -szegény-, lassan megunja. Nem tudom, hogy elmondjam-e a gondjaimat a védőnőnek és mihez kezdjek ezzel? Félidős kismama

Nem lehet, hogy csak mérhetetlenül unatkozol? Próbáld elfoglalni magad valamivel, bármivel. Én is kínomban egész nap csak gépezek (miután megcsináltam a házimunkát), és én is nagyon unatkozom, hosszúak így a napok.

egy szintén félidős kismama

Ó, dejó (nem jó), nem vagyok egyedül! Tök normális, amit érzel. Próbáld meg tényként kezelni, hogy a hormonok tehetnek mindenről. Ez el fog múlni, hidd el. Tényleg hidd el. Mivel eddig nem voltak itt, jöttek, úgy el is mennek majd. Ne vedd komolyan, nem vagy te ilyen. Illetve vedd komolyan, mert most te ilyen vagy és rossz neked. Én azt mondom, hogy ha elmondod a védőnőnek, az nagyon jó. Bár én el tudtam volna mondani. Ha meg kérdezte, hogy mi van velem, csak annyit mondtam, hogy semmi különös, minden rendben.

Szerintem találj ki elfoglaltságokat és írd fel őket ötletként. Biztos lesz azért olyan napod mostanában, amikor nem vagy padlón, akkor ötletelj ezerrel ezen. Kezdj el babaszobát tervezgetni, nevet kitalálni, fincsi kaját főzni, sütni. Kreatívkodj valamit. Menj el könyvtárba, tök jó könyvek vannak. Ha van erkélyed, akkor ülj ki minden nap legalább fél órára (napvédelemre figyelni kell lassan), mert a fény kell a jókedvhez. Nézesd meg a vasadat is, mert a vashiány is okozhat ilyesmit.

Hogy vagy???

A hétvégén szerintem töltődj fel!

A párod is otthon lesz, mozduljatok ki valahová!

Mondjuk szombaton babaholmikat nézegetni:-) :-) :-) :-)

Szia!

Én is pont így érzem magam.Senki más társaságára nem vágyom mint a pároméra.Ő meg 3 műszakban dolgozik.Állandóan bőgni tudnék itthon magányomban.Anyóssal lakunk és a kapcsolatunk nem épp idilli.Ez is rátesz egy lapáttal.Haszontalannak érzem magam.Magamban sok mindent tervezgetek de energiám nincs,hogy nekiálljak.Azóta hogy vagy??