Van egy lány, aki szerintem borzasztó elhatározásra jutott a leendő gyermekével kapcsolatban. Kíváncsi vagyok nektek mi a véleményetek róla?

Szerintem a lehető legjobb megoldást választotta, legalább nem veteti el, és legalább egy talán már évek óta gyermekre hiába váró párnak lehet így babája, és sokkal jobb életet biztosíthatnak neki mint a vér szerinti anyja (mert az anyagiak nem minden, sőt, egy gyereknek nem elsősorban az a fontos, hogy mindenből a legjobb, legdrágább álljon a rendelkezésére).

Muszáj elfogadnod, nem a te életed. Nem kell megértened, de el kell fogadnod és tiszteletben kell tartanod a döntést, mert az égvilágon semmi közöd hozzá.

Az én gyerekemről születése előtt tudta a szülőanya, hogy örökbe akarja adni. A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek rábeszélték, hogy próbálja meg mégis felnevelni. Hazavitte a kórházból, 3 hónaposan már nevelőszülőknél volt, ahol látogatta is eleinte, de mire a bíróság elvette tőle a szülői felügyeleti jogot, a gyermek 3 éves elmúlt. Én amiatt vagyok dühös, hogy ha nem beszélik le az örökbeadásról, már a kórházból az igazi szülei vihették volna haza a babát!

Gondoltam, írok egy olyan választ, hogy ez nehéz döntés, senki nem látja a jövőt, lehet, hogy fel tudná nevelni, stb., de aztán belegondolok, hogy hány "elszakadást" kellett megélni a gyermekemnek, hát összeszorul a szívem... És még szerencsés, nagyon boldog élete volt a nevelőszülőknél, nehéz is volt az elválás mindenkinek.