Mit tegyek, hogy az apa felfogja, hogy gyermeke lesz és törődjön velem úgy ahogy egy kismamával illik?

Nekik más ez az egész! Én is sokszor vérig sértődtem,hogy elmegy,itthon hagy,hogy nem akar semmit vásárolni a 30.hét előtt... Sokszor veszekedtünk,olyan dolgokat láttam bele a helyzetbe,amik nem is voltak,apró-cseprő hülyeségeken felkaptam a vizet. Utólag sajnálom is :-) szülés után 2 nappal tetőzött a helyzet,a kórházban bőgtem,hogy mennyire szemét (nem hozott mignont és fél órát volt csak bent,egész nap dolgozott)... :D no comment :) szerintem üljetek le,nyugodt hangnemben beszéljétek meg,mondd el neki,hogy mi bánt,hogy mit szeretnél máshogy.. Neki is változnia kell,megérni a feladatra.

A páromnak is van egy rossz szokása,inkább nem mennék bele,hogy mi az,de teljesen megértelek. Én sok jót nem tudok mondani,mindig csak ígérgetett,hogy majd,ha megszületett,akkor abbahagyja,aztán megszületett és gondolhatod,hogy mi lett a vége. Amiért szemet tudok hunyni felette az az,hogy ezt leszámítva törődik a fiúnkkal,sokat segít,remek ember. Csak hát a rossz szokás.. Berögzült és nem képes elhagyni a szenvedélyét... Rosszul esik,mert kinek ne esne,sokat agyalok ezen.

Hát itt nem a terhességed elfogadásával van baj, ha nem az egész kapcsolattal. Csücsülj le és gondold át hogyan akarod a gyermekedet felnevelni, milyen életet akarsz te magad élni, és kivel akarod az életedet élni?! Nem biztos, hogy foggal körömmel ragaszkodni kellene valami olyanhoz ami már elveszett. Most gondold át a helyzeted még a baba születése előtt, mert neki már egy nyugodt környezetbe kell születnie. Gondold át mióta us reménykedsz, hogy majd minden jobb lesz? Komolyan érdemes reménykedni, hogy ezt az utat járva előbb utóbb szép jövőd lesz? Vagy inkább el kellene kanyarodni egy másik útra.