30 hetes vagyok és folyamatos viták következtében ma elköltöztem. A férjem nem volt társ semmiben, nem foglalkozott velem, számára a pénzkereséssel véget ért a gyerekvállalás felelőssége. Van még vki aki egyedül maradt terhessége alatt?
Talpra lehet állni? Élhetünk még boldog családban? Meddig próbáljátok menteni a kapcsolatot?
Jobb egyedül élni mint folyamatos vitában? Irányítani akarja az életem, elmarja a barátaim, elnyomja az egyéniségem, csak ő számít és én nem voltam boldog. Elmondtam mi tesz boldoggá engem és ő nem akar ennek megfelelni, mindent feladtam érte, de ő csak bezár a lakásba és nem törődik velem és nagyon csúnyán beszél. Úgy érzem nem lesz jobb és azért hagytam el, nehogy a sok idegtől koraszülésem legyen. Sokáig gondolkodtam a döntésen.
válasza:Nem szabad idegeskedni, most ez a legfontosabb! Te és a baba a lényeg! Próbálj mindent zavaró dolgot kizárni! Tudom nem könnyű, de ha ezt így folytatja tovább tényleg előbb-utobb baj lehet belőle!
Én azt tanácsolom, hogy most maradj ott ahova költöztél a férjed elől, haggy neki is egy kis időt! Őket is megviseli a változás! Más lesz szerintem a helyzet ha már meg lesz a baba. Látni fogja, hogy mennyire más amikor már kezébe tarthatja a kis jővevény, akiről eddig csak elképzelései voltak. Biztosan megfogja változtatni! Ha meg még sem, akkor belekell nyugodni, hogy apa nélkül nő fel a gyerek!
De most tényleg neked/nektek a nyugalom a legfontosabb!
Akkor beszélj vele, ha nyugodtan tudtok kommonikálni, és ha elég erős vagy az esetleges "nem" válaszhoz is!!!
válasza:Nagyon sajnálom! Én is sokat vagyok egyedül, késő éjszakáig dolgozik a párom, de én is ezt csináltam régebben, kénytelen vagyok elfogadni a helyzetet, ilyen a mai világ. Nálunk én vagyok itthon az "úr", hogy mi, mikor és hogy legyen, persze nem nyomom el őt sem, csak valahogy az itthoni dolgokat jobban tudom irányítani. Sok kompromisszumra van szükség az életben, mi végül nem vagyunk már huszonévesek, így átmentünk már sok magánéleti helyzeten. Próbáljuk a jó dolgokat megfelelően értékelni az életben és így a negatív dolgoknak nem marad hely. De ehhez 2 ember kell.
Bízom benne, hogy jóra fordul a helyzetetek és a férjed is átértékeli a történteket.
Nem tudsz otthonról kimozdulni napközben? Valami program talán elterelné a figyelmed a számodra rossz érzést keltő dolgokról. Nem találkozhatsz a barátnőiddel, míg dolgozik a férjed?
válasza: válasza:Jól tetted. Nyilván alaposan végiggondoltad, hogy mennyit ér a kapcsolatotok. Csak a baba miatt ne maradjatok együtt, később ez csak még rosszabb lenne. Most csak magaddal foglalkozz és a babával, meglásd rengeteg örömöd lesz benne. És érte/miatta mindent meg fogsz tudni oldani!
Kitartást, erőt és sok boldogságot kívánok Neked és a babádnak!
válasza:Én nem a döntésedről kérdeznék, hanem, hogy most mi a helyzet? Mit szólt, hogy meg "merted" tenni?
Sok férfi pánikol, nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Szerintem jól döntöttél, de még balul is üthet ki, odamehet pl. cirkuszolni, ahol vagy, stb. bár nagyobb a valószínűsége, hogy észhez tér.Nem azt modnom, hogy maradj örökre, de érezze milyen az, ha tényleg nem csinálsz semmit. Innen két út van, vagy jobb lesz, vagy rosszabb.
válasza:Nagyon erős egyéniség vagy. A leírtak alapján jól tetted, hogy elköltöztél. A legfontosabb az, hogy nyugodt körülmények között legyél. A babának is az a legjobb.
A Párod lehet megváltozik, ha megszületik a baba. Ha majd a kezében tarthatja a kicsit. Sőt, lehet hamarabb rájön, hogy Te és a születendő baba is nagyon fontos neki. Ha szeret Téged, megtalálja a módját, hogy kibéküljetek és megváltozzon. Mert a leírtak alapján neki kellene változnia. Ha pedig nem szeret, akkor még mindig jobb egyedül és békességben a babával, mint állandó feszültségben élni.
Én nagyon drukkolok Neked. Vagyis nem is Neked, hanem annak, hogy a Párod esze megjöjjön. Ha még vannak érzelmeitek egymás iránt, akkor szerintem helyrehozható. Lehet csak minden új még a Párodnak. De nem védem őt, hisz nem ismerem.
De jelen helyzetben jól tetted, hogy eljöttél.
20 hetes kismama
Nem keres azóta. Nem is fog. Makacs és büszke és inkább belepusztul és bebeszéli magának, hogy én vagyok a hibás. Nagyon alaposan átgondoltam, mással is u.ezt csinálta volna! Magával van baja, ki nem nőtt gyerekkori sérelmek amiken nem tud úrrá lenni. De ő szerintem ezt az idegbeteg jellemet adná át a gyerekének, amiben én nem szeretnék így részt venni. Ő meg tutira nem fog utánam jönni és ígérni hogy megváltozik. TEgnap kértem, hogy kérjen bocsánatot és mondta hogy nem fog mert nincs miért.
Erős vagyok mert annak kell lennem. Van saját lakásom, szerető családom. Nem tudok egy agresszív emberrel együtt élni akit csak saját maga érdekli. A gyerekért meg értünk megtesz mindent, megvesz mindent, de utána a fejemhez vágja hogy ő tart el. Meg hogy csukjam be az ajtót mert ő fizeti a fűtést. Na ez az amikor egy "férfi" gusztustalanul visszaél a helyzetével.
És ezt valaki vagy megszokja vagy megszökik!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!