Lehetséges, hogy a túlsúlyom miatt van? 160cm magas és 95 kg vagyok.

Szerintem nem a súlyod miatt van. Bár ezt nagyon szeretik a dokik hangoztatni. De ez nem magyarázat mindenre!

Én nehezebb vagyok mint te. Az első terhességem nekem is elhalt. Volt szívhant, meg minden. Egy hét múlva meg semmi. Missed ab. lett a vége. Most szintén terhes vagyok. de már 36 hetes. És!! Nehezebb mint te. Több a súlyom. Szóval ezért mondom, hogy nem függ össze.

Egyébként ha ennyiszer elment a baba, akkor kellett volna nálad csinálni egy alapos kivizsgálást. Nem volt? Ha nem csináltak akkor ragaszkodj hozzá!!

Én szorítok neked!

Szerintem nincs összefüggésben a súllyal. Azt, hogy mi az ok, sajnos nem tudom, egy alapos kivizsgálás talán meg tudná mondani... De sajnos van, amikor nem találnak indokot. És azt hiszem, ezt a legnehezebb elfogadni. Nincs ok, csak a szomorú tény :(

Ilyen esetben nem tudom mi lehet vigasztaló. Talán az, hogy soha de soha nem szabad feladni! És NE hibáztasd magadat, mert az csak ront a hangulatodon :(

Konkrét tanácsom nincs, de ilyenkor egy baráti virtuális ölelés is kapaszkodó lehet.

Én 31 éves vagyok, jelenleg 23 hetes terhes. A családban a hölgyek vagy sehogy vagy nagyon nehezen estek teherbe, vannak lombik-ikrek, de van akinek a végén örökbe kellett fogadni, de pl édesanyám is 8 évet várt rám, míg megfogantam. Én 20 éves korom óta szerettem volna babát, több kapcsolatom volt, de nem akart jönni a baba, pedig életemben nem szedtem fogamzásgátlót. És egy 1 éves kapcsolatban lám, megfogant a baba, akivel (igaz veszélyeztetett terhesként, de) itthon vagyok. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy mindig van remény.

Nem tudom hány éves vagy, de talpra kell állni. Másképpen nem megy. És mosolyogni kell a világra, tudom ez nagyon nehéz, de a pozitív életszemlélet bevonzza a pozitív dolgokat. Te is látod, hogy az a baba igenis meg akar születni, hiszen már 3x megfogant. És újra megfogan majd, és meglátod, Te is tartod majd karodban az édes csöppséget. Csak lehet nincs még itt az ideje.

Azt hiába is írnám, hogy sok pihenés miután a baba megfogant, biztos vagyok benne, hogy így tettél.

De az a legrosszabb, ha magadba fordulsz. A Párodnak is szüksége van most Rád, arra a nőre, akit szeret (máskülönben nem vállalt volna babát), arra a nőre, aki mosolyog rá. Most egyetlen vigaszod a Párod, és hidd el, neki is szüksége van Rád. Biztosan Ő is rosszul viseli a sajnálatos dolgot, csak talán a férfiak nem tudnak úgy beszélni az érzéseikről.

Talán ha kicsit kikapcsolódnátok, el lehet menni sétálni, gyönyörű még a hó ahogy ropog az ember lába alatt :)

De ha elfordulsz a Párodtól, azzal csak rosszat teszel, és akkor lehetőség sem lesz a babára. A mostani Párod szeret Téged. Menj oda hozzá, bújj az ölébe, attól hátha megnyugszol. Csodákat tehet egy ölelés, csendben, szavak nélkül.

Igenis legyél ízig-vérig NŐ, és soha ne add fel. Meglátod, érkezik majd a baba, csak még egy icipici türelem. És ne hibáztass senkit, magadat főleg ne.

Drukkolok Neked nagyon, hidd el, rendeződni fog minden. Még ha most el sem hiszed.

Szeretettel üdvözöllek így ismeretlenül is,

Myra

Rákerestem a neten, és egy nőgyógyász ezeket az okokat sorolta fel:

1. Sárgatest elégtelenség

2. Nőgyógyászati fejlődési rendellenesség

3. Ivarcsatorna fertőzés

4. Kromoszóma-rendellenesség valamelyik szülőnél

5. Immunológiai összeférhetetlenség

Gondolom a 2. pont nálad kizárható, mert azt az orvos észrevette volna.

A 4. és 5. pontban lévőket egy genetikus ellenőrizni tudja, voltatok genetikusnál?

A 3. pontról én még nem hallottam, de biztosan utána tudsz nézni, hogy mit takar.

Az 1. pontot pedig ellenőrizheti a mostani orvosod.

Remélem tudtam egy kicsit segíteni.

Szia! Nézd én 4x veszítettem. Most 32 hetes kismama vagyok közel a 40-hez. Nálam a nem találtak mást mint a stresz, úgy hogy a 8. héttől itthon vagyok. PROLAKTINT néztek nálad? Oka lehet a hízékonyságnak is. Nekem 3x-a volt a normál mennyiségnek, és kvesebb, mint 2 év alatt, több, mint 20 kilót híztam. Aztán, egy egyszerü kis kapszula BARÁTCSERJE, 2 hónap alatt megszüntette és a hízás abbamaradt, sőt mellékhatásként a menstruációs fájdalmak is.

Az utolsó vetélésem után 2 héttel már babaholmikat vásároltam. Valahogy ez segített át, nyugtatott meg. Lelkileg készültem a kisbabára.

Vizsgáltasd ki magad, és sok sikert!

Nekem is az inzulinrezisztencia ugrott be rogton!

Mindenképp csináltatnék egy terheléses cukorvizsgálatot. Ha az orvosod nem írja ki, akkor is meg tudod csinálni otthon, ha van vércukormérőd, de ha nincs, akkor egyszerűen kell keresni egy patikát, ahol van vércukorszintmérés!

Nekem ez lenne az első, mert a súlyod és a vetélések ebben a vonatkozásban bizony összefügghetnek!

Ha tudod segíteni neked ebben, akkor szólj!

Én PCOS vagyok, azért ugrott be rögtön az a nyomorult inzulinrezisztencia. Nekem szerencsém volt, mert addig, ameddig nem voltam kezelve nem estem teherbe, megkímélt a sors, a jóIsten vagy ki tudja ki vagy mi ezektől a dolgoktól.

Ismerős által kerültünk a Budai Meddőségi Centrumba, hiszen megvolt minden vizsgálat, ami létezik, de bajom nem volt. Voltam belgyógyászaton, endokrinológián, 3 nőgyógyásznál. Egyéb panaszaim is voltak, mint nem volt akaraterőm fogyni... magas volt a vérnyomásom és véreztem orrba-szájba, 40-50 napig egyfolytában.

A BMC-ben azonnal vért vettek, a tüneteim alapján a doki gyanakodott a pco-ra, de én nyugodt voltam, hogy csak kiderült volna, nem lehetek az... nem telt el egy hónap, kiderült a súlyos inzulinrezisztencia, normál hormonértékekkel, 149-es terheléssel! 26 fölött már ejnye-bejnye van és gyógyszereznek, nekem 149 volt!

Kaptam gyógyszert, mivel protekciós vagyok volt méhtükrözés is, teljesen nullára tettek, mármint minden további dolgot kizártak. Volt inszemináció, nem is egy, nem sikerült. Aztán amikor én is éreztem, hogy javulok, már nem pecsételek mensi előtt, fogytam anélkül, hogy megeröltettem volna magam, és már megvolt a 4. inszemre minden, akkor nem jött meg és furán fájt a cicim. 27 hetes a pocaklakóm, kisfiú, és eddig kop-kop-kop minden rndben van. 12 hétig biztos ami biztos kaptam hormonpótlást, szedtem az inzulingyógyszert, sőt, a vérnyomásom is rendeződött. Kb. egy hete kezd vacakolni, most megyek orvoshoz miatta. :)

Kolléganőmnél szintén semmi tünet nem volt, párkapcsolata sincs, de össze-vissza vérzik, stb. lényeg a lényeg, nyúzom, hogy menjen inzulinvizsgálatra. Röhej, de sehol nem lehet megcsináltatni, mindenhonnan elhajtották. Elment egyedülállóként egy magán meddőbe, ott megcsinálták és terhelésre 184!!!!! volt az inzulinja.

Ennyi baj után menj el egy meddőségibe, ne éld ezt át többet, amit most.

Ja,a cukrom jó volt, a terheléses cukor is, csak az inzulin volt bajos.

A 24. heti terheléses cukrom is kiváló lett, pedig a PCO-s betegek hajlamosak a terhességi diabéteszre. Minden jót Neked!