Ti elvetetnétek, ha gyógyíthatatlan beteg lenne a magzat a hasadban?

én a pozitív tudatot erősíteném, az biztos.

tuti bele se gondolnék ilyenekbe míg az orvosok nem mondják.

Azt megkérdezhetem, mennyi idős terhes a barátnőd? A kisfia betegsége akkor derült ki, mikor már teherbe esett? Véletlenül esett teherbe? Ha már korábban kiderült a betegség, miért nem ment előbb genetikai vizsgálatra?

Ha a betegség kockázatának tudatában vágott bele a második baba vállalásába, akkor miért nem döntötte el előre, hogy mi lesz a sorsa a babának, ha kiderül, hogy ő is beteg?

Őszintén nem szeretnék a helyében lenni. Első felindulásból azt mondtam én is, hogy biztos elvetetném, de mire kiderül a betegség ténye, addigra egy tizen-huszonhetes magzatot kellene megszülni, én nem tudom, ezzel a teherrel jobban tudnék-e élni, mint két ilyen súlyos beteg gyerekkel. Nyilván az első "csak" lelki teher és csak nekem, a második viszont már kézzel fogható fizikai szenvedés anyának-gyereknek. Aztán eszembe jutott Stephen Hawking is, mi van, ha a szüleinek lehetősége lett volna ilyen vizsgálatokra, és előre tudják, hogy beteg lesz, és intézkednek a sorsáról, hogy ne szenvedjen.

Nem mintha értenék hozzá (ezért is kérdezem), de ez a betegség amniocentézissel nem mutatható ki? Mert ha az megoldás lenne, nem kellene megvárni a gyermek nemének kiderítését (mellesleg az amniocentézisnél az is kiderül), hamarabb pontot lehetne tenni a történet végére.

bizonyos tesztek már 10 hetes kortól megmondják biztonsággal a baba nemét, de ezek drágák. A korionboholy mintavétel is korán elvégezhető (hamarabb,m int az amnio) ami szintén megmondja a baba nemét (ez TB támogatott)

Hogy a kérdésre válaszoljak...HA kiderülne 100%-ra, hogy beteg, nem tartanám meg :(

Viszont egy ismerősöm is így járt, orvosok erősködtek, hogy minden oké a babával, megszülheti---ugyan az a baja lett mint az előzőnek kicsinek. Ő 7 évesen halt meg, de végig testi-szellemi fogyatékos volt, kb. 10 kg...most a húgára vár hasonló leépülés. :(

Én mindenképpen csak SZAKemberekhez mennék (sztk orvosnak nem biztos, hogy hinnék) még ha fizetni is kell, hiszen ez nem játék, sem a szülőknek, sem a gyereknek...senkinek :(

1. Ilyen nemhez kötött betegségeknél lehetőség van lombik program keretében arra hogy kislánya legyen. Nem értem a barátnődet, miért nem ezt választotta!

2. Egyébként ha ilyen szinten rossz életminőséggel jár ez a betegség, igen, elvetetném. Ekkora szenvedésnek nem tenném ki a gyereket és a családot sem.

Biztosan nem is vállalnék újabbat. Eleve hogy is van ereje még egy akár egészségest majd ellátni a már meglévő beteg mellett? Vagy őt intézetbe adja?

Egy ismerősöm mesélt egy családról, ahol született egy kisbaba valami olyan betegséggel, ami miatt 1 éves kora előtt meghalt. Egyszerűen a szülők génjeiből ez jön ki. Ugyanis vállaltak utána még egyet, ugyanezzel a betegséggel született. Azóta nyilván azt a babát is eltemették.

Mivel konkrét ismereteim nincsenek, nem írtam róla, de bennem is az merült fel, hogy utánajárnék, lehet-e lombikprogrammal kiválasztani a megfelelő nemű embriót/embriókat, és azokat beültetni. Netán ha a nemet meg tudják állapítani a lombiknál, ezt a betegséget nem tudják szűrni már akkor? Sejtem, egyszerűbb lehet egy kromoszómát ellenőrizni, mint egy gént, de ha egyik megy, akkor a másikra is kellene hogy legyen lehetőség.

Ja, és egyébként szó van arról egyáltalán, hogy ha fiú, akkor ki tudják deríteni, hogy beteg-e vagy nem, vagy ez csak a gyerek születése után derülne ki? És akkor lehet, hogy most egy egészséges fiúmagzatot kellene elvetetni az 50% esély miatt? Akkor egészen biztosan nem vállalnám a terhesség megszakítását.