A párom sérelmezheti, hogy nem szexelhetünk?

Minél jobban akarunk valamit, annál kevésbé sikerül. Én egy kicsit hagynám parlagon a témát. Na nem hónapokig, de pár napra, pár hétre biztos. Csináld te is a dolgod, éld az életed. Ez nem eltávolodás egymástól, hanem önálló élet, elvégre nem vagytok összeláncolva. Lehet önmagától megoldódik, de ha mindig csak ezt a témát hozod fel, akkor persze, hogy távolságtartó lesz.

És oké, hogy első a baba, de nem mindig. Dobj fel egy mozit, sétát, vacsit, bármit, amit a fogantatás előtt csináltatok. Az sem tesz jót egy kapcsolatnak, ha csak és mindig a baba/gyerek, és első a baba meg a gyerek. Ez nem felelőtlenség, hanem munka azért, hogy ne menjen tönkre a kapcsolat.

Ha csak a gyerek a napirendi pont, egy idő után ellaposodik minden körülöttetek. Igen, örülni kell a gyereknek, a kis sikereinek, de nem szabad, hogy mindent a gyerek befolyásoljon és irányítson.

Hát talán még szokatlan neki a dolog, hogy nem kettesben vagytok, és szoknia kell.

Nézd, ha normális emberrel vállaltál gyereket, ebből baj nem lehet. Erre neked kell tudnod a választ, mivel mi a párodról nem nyilatkozhatunk.

Az biztos, amikor én úgy nézett ki, hogy terhes lettem (csak pozi teszt), a férjem kijelentette, Isten ments, hogy a szex miatt esetleg elmenjen, szóval hagyjuk egy ideg. Mivel előtte volt egy kémiai terhességem, ahol pont szex után jött meg, és előtte pozitív tesztjeim voltak, onnantól ő biztosra vette, hogy az ártott neki. (Igen, én tudom, hogy egészséges terhességnél nem árthat!) Így a következő pozitív hónapban tiltva volt minden, ovuláció napjától kezdve no szex. Hiába, így is elment. De ezek után biztos vagyok benne, neki olyan szinten a baba és én vagyok az első, hogy az igényei teljesen harmadlagosak.

Akkor viszont el tudnám képzelni, a párodnál is a félelem játszik. Egyrészt fél, hogy még nem biztos a terhesség, megismétlődhet az előző (nem tudom, akkor hányadik hétben voltál), és már nem mer addig örülni, míg nem érzi biztosabbnak. Ilyenkor még UH-n sem látni sok mindent.

Másrészt attól fél, hogy árthat a szex. Így inkább mellőzi.

A csendessége miatt mégis az előbbire gondolnék. Még nem meri ténynek venni, hogy babátok lesz, inkább csendben várakozik. Most már a férjem is ezt fogja szerintem csinálni, és meg is értem, a hó eleji "pofont", a pozi ellenére megérkezett "nemvártat" nehezen heverte ki. :( Együtt sírtunk, napokig nem aludt rendesen.

En pentekig pihentetnem a temat. A doki utan te is nyugodtabb leszel remelhetoleg es o is. Siman lehet hogy aggodik, de tehetetlen es nem tudja ezt kezelni.

Probalj nap kozben pihenni es este ha hazaer vele foglalkozni. Nem kell korbeugralni vagy ilyesmi, de erezze hogy orulsz hogy hazaert :-)

Egyetértek a #17-es válaszolóval. És ne a gyerek legyen a téma 5 perc után. Engem is frusztrálna, ha éjjel nappal a gyerekről lenne szó.

Nálunk is persze téma a gyerek, foglalkozunk vele éjjel nappal, hisz még épp hogy 3 hetes, de beszélgetünk az egyéni, meg a kettőnk dolgáról is. Karácsony, újév, jövőévi közeli nyaralás, aktuális filmek, stb.

Kell egy kis más is a gyerek témán kívül. Elhiszem, hogy nagy a láz, meg az öröm, de ha a párod netán tényleg frusztrált, akkor lazítani tud a dolgon, ha bedobsz más témát, és nem azt kérdezgeted tőle, hogy mikor mi a baja. Menjetek el moziba, most kell "kiélnetek" magad, mert aztán már nem nagyon lesz erre mód. :)

Vagy csak most erlelodik benne,hogy harman lesztek. Egyebkent meg nem bantani akarlak,de lehet,hogy te vagy a fura! Kifejtem :) mi is nagyon vartuk a babat. Nekem megjott kb 1 honapig igy nem is felteteleztem,hogy terhes vagyok. Kb mar 8 hetes lehettem amikor kozolte a parom,hogy csinaljak egy terhessegit tesztet es ha nem vagyok terhes (mert hogy szerinte az voltam) akkor kezdjek magammal valamit mert elviselhetetlen vagyok. Nem ertettem mi baja,hat tok jol voltam :))) gondoltam en :) De tiszta nyug,meg nyafogos voltam (utolag visszagondolva). A lenyeg,hogy en nem is vettem eszre,hogy ennyire "vonszolom" magam egesz nap. Esetleg nalad is igy van,ami nem baj hiszen babat hordasz a szived alatt es egyebkent is elmulik ez a rosszulletes idoszak. Viszont neki most egy teljes mas,uj,nyugosebb szituval kell megbaratkoznia! Es vszinuleg az o kedvet is lelombozod,vagy "raragasztod" a tiedet. Elmulik,belejon. :)

En amikor kapcsoltam,akkor megprobaltam leplezni elotte a nyugomet,amennyire ment. Bar mar a pozitiv tesztem utan nen is zavarta! A szex kerdest nem tudom.. Mi 7 honapig csak oralon "eltunk" es nem panaszkodott. De o feltette a babat.

5 hetes vagy. Par het es minden kiforrja magat.aszthiszem..

Az én párom nem élte bele magát a dologba a pozitív teszt után. Szintén mindketten akartuk a babát, de az ő szüleinek több vetélése is volt, így tudta, hogy a pozitív teszt még nem minden. Nem volt távolságtartó, de nem is járt a felhők felett mint én (persze engem nem húzott vissza). Az első igazi érzelemmegnyilvánulása az első ultrahangon volt, 6+4 hetesen voltunk és már dobogott a pici szíve. Én már a rendelőben bőgtem, mikor kiléptünk az utcára néztem fel a páromra és belőle akkor tört elő. Ott sírtunk mindketten a rendelő ajtajában. Ő akkor élte át, hogy igen ez a pici élet kettőnkből van. Azóta is imádja a kislányunkat! Már csak pár nap és végre a kezünkben lehet. Ja! A szexet indok nélkül is felfüggesztettük. A párom roppant félti a babát, így neki eszébe sem jut kezdeményezni. Én egyszer jeleztem csak felé, hogy mi lenne, ha... de nem volt nagy élmény egyikünknek sem, nekem már nagy volt a pocakom és mindenem fájt! :) Mi inkább alternatívákat keresünk és élvezzük az nyugis összebújásokat!

Azt tudom, hogy pl az én páromnak ha gondja van munkahelyén itthon is meglátszik rajta és nem szívesen terhel engem, főleg most. Belőle is nehéz kihúzni bármit is. Én azt tudom javasolni, hogy menjetek el kikapcsolódni, szervezz valami programot. A szexet egyelőre ne erőltesd és inkább csak bújjatok össze egy kicsit. :) Majd idővel megnyílik. Ha 8 hónapig próbálkoztatok, én nem hinném, hogy nem akarja a babát. Egy férfit nem lehet rávenni olyan dologra amit nem akar. Az UH időpontot meg a 7. hétre kérd, úgy hogy a párod is jelen lehessen! Akkorra már lesz szívhangja is. Bár az enyém nem hitte, hogy ez olyan nagy dolog, úgy kellett elvonszolnom,. Azóta egyet sem hagyna ki! :)

39 hkm