Mennyire megterhelő terhesen egy házfelújítás?

A lényeg h ne idegesítsd fel magad rajta!!!!

Én örültem volna ha mérg a terhesség alatt sikerül házat vennünk. Teljesen jól bírtam még az utolsó hetekben is. Az albérletet is festettük stb. Az nem volt gond.

Most sokkal risszabb h én itthon vok a picivel, a férjem meg munka után jár ki tenni venni.....

Szörnyű. Tiszta ideg vagyok, mert rossz h itthon nincs segítség, de tudom h milyen fáradt mire hazaér. Erőn felül teljesít. És persze olyan mintha sose lennénk kész. Így alig halad valamivel....

Meg persze mindig jönnek a nem várt költségek.

A lényeg h terhesen is sokat tudsz majd segíteni ( de ne terheld le magad, vigyázz magatokra)

És ne törj le ha nem lesztek kész időben. Kitartás

Nálunk ablak csere volt, meg két szobát festettünk. 25 hetes voltam amikor elkezdtük. Nekem borzasztó volt. Minden idegesített. Megőrültem a kupitól, a kosztól. Mondjuk így más, hogy itthon voltunk, de utáltam az egészet. Nem emelhettem, îgy rá voltam utalva valakire, aki össze pakol. Szerencsére sok segítségem volt, de azért ha újra kezdhetném nem így csinálnám. Az a tipus vagyok, aki szereti maga csinálni a dolgokat (takarítás, pakolás, szelektálás, bútorok elrendezése). Nagyon zavart, hogy nem csinálhatom én.

De ha van aki segítsen neked, akkor szerintem nem lesz gond.

Mi terhesen lakás újítottunk fel. Ott rengeteg dologban tudtam segíteni. Ablakokat cseréltünk, tapétáztunk, fürdőt csempéztünk, festettünk, parkettáztunk. Tényleg minden munkánál tudtam segíteni valamit. Nehezet nem emeltem, illetve ha szédültem, akkor létrára nem álltam.

3 év múlva házat újítottunk fel. Ekkor nem voltam terhes, segítettem itt is, de rengeteg olyan munka volt, amiben nem tudtam segíteni. És terhesen sok mindenben nem is segítettem volna. Gond 1: a házban nem volt wc, mivel áthelyezésre került az is. Kismamaként nagy pocakkal nem minden álmom az udvaron pisilni, de megoldottam volna. Leülni se lehetett sehova, mert nem volt bútor a házban, csupasz falak és a beton mindenhol. Így ha hirtelen rosszul lettem volna, akkor maximum a földre vagy a kocsiba ülhettem volna be. Gond 2: rengeteg porral járt a munkák nagy része és veszélyes munkák vannak. Pl.: falbontás. Nálunk egy közfalat bontott a férjem (építész, statikus és kőműves is rábólintott, hogy azzal nem kell megvárni az építési engedélyt), persze leomlott a födém, mert az okosak, akik építették a házat egy 12 cm-s közfalra gerendát terheltek... Férjem megúszta. Nálunk kellett betont is törni. Azt egy nagyjából 10 kg-s kalapáccsal kellett csinálni. Nem voltam terhes és nagyon jó stressz levezetés volt, de amúgy rettenetesen megterhelő munka. Vakolatverés sem egy nehéz munka, de amikor vakolatot köhög fel az ember, akkor kétszer is meggondolná, hogy ezt terhesen lehet-e. Sittet, téglát pakolni, talicskázni is nagy tételben kell. Az nem segítség, ha az ember elpiszmog 4-5 téglával és egy negyed talicska sittel. Nah de terhesen ezt sem lehet. Villanyt se szerelnék terhesen. Ha megcsípi az embert, nem terhesen semmi baja nincs tőle, de terhesen ki tudja, hogy mit okoz a babánál. És még hosszan sorolhatnám a sort. Nem tudom, hogy mennyire nagy munkákat akartok. Mi is pont 50 km-re voltunka háztól. Mi úgy indultunk neki, hogy 3 hónap alatt végzünk, és ez lett belőle:

Szeptember vége: tetőcsere (egy hét alatt megvolt, ez tervezve is volt). Hidat újra kellett építeni, mert ahogyan behozták a cserepet, beszakadt az egész, persze a betonnak kötni kell, így egy ideig csak a legszükségesebb anyagok jöhettek.

Október: felvertük a teljes aljzatot, mert jobb lesz szigetelve és akkor mehetnek ott a fűtéscsövek (eredetileg nem terveztük), esztétikailag szuper jó. Új aljzatot öntöttünk. Itt pl egy egész napon át betont kevertek és hordtak öten. NÉzni is fárasztó volt. Fűtés- és vízcsöveket elvitték az aljzatban. Kémények elbontása, új kémény építése, cserépkályha elbontása.

November: villanyszerelés volt, leszakadt födémet újraépítették (nem volt tervezve). Építésügyi hatóság leállította munkát, minden beadott ügyben halasztást rendelt el, mert a két ember közül az egyik lebetegedett.

December: egy falat levakoltattunk, mert ekkor még úgy volt, hogy nem lesz az egész ház újravakolva. Fűtésrendszert megcsinálták, felkerültek a radiátorok. Főfalat nem érintő falbontások és falépítések.

Január: férjem úgy döntött, hogy mégiscsak le lesz mindenhol verve a vakolat. Nah ezt vertük másfél hónapig.

Februárban vártunk az építésügyi hatóságra (főfalat bontottunk, ablakot-ajtót helyeztünk át, ezért kellett engedély)

Márciusban is vártunk.

Április: főfal bontás, ablakok kibontása, új pincelejáró elkészítése (nem volt betervezve), padlásfeljáró eltüntetése, az egész ház újravakolása.

Május: álmennyezet kialakítása az egész házban (nem volt tervezve), nyílászárók beszerelése.

Június: fürdő csempézése, spaletták elkészítése, festés.

Július: parkettázás, padlószőnyeg leterítése, padlólapozás, kapcsolók, konnektorok beszerelése, radiátorok visszaszerelése, mert ugye a vakoláshoz le kellett szedni őket. És ekkor költöztünk be.

Rengeteg stresszel járt. Minden szakemberre állandóan várni. Rengeteg hibás anyagot kifogtunk. A tüzépen, boltokban már csak röhögtek rajtunk, nagyon balszerencsések vagyunk ebben mindig is. És a sok meglepetés. Illetve a tipikus, ami elromolhat, az el is romlik. Ahonnan mindenki bérli a környéken a vakológépet, a bácsi meghalt, alig tudtunk szerezni gépet. Jah de ahhoz kellett aggregátor is és így tovább... Fárasztó, nagyon fárasztó. A távolság is nehezítette a dolgunk, annyi szerencsénk volt, hogy a szüleim itt laknak, így náluk aludtunk sokszor.

3 hónappal szülés előtt vettünk felújítandó házat, az akkori lakhelyünktöl 30 km-re. 10 hónapos volt a lányunk, amikor költöztünk.

Csak főfalak maradtak, volt falbontás, ún fal építése, teljes vakolatcsere, totál új aljzat (betonozás, szigetelés, csövek a padlóban), értelemszerűen teljes villanyszerelés, új burkolatok, festés. Sok mindent családon belül oldottunk meg néhány segédmunkással, mindenki nagyon odatette, de kellett ennyi idő.

Akkor kalkulálj azzal, hogy a babával biztosan az új helyre költöztök, ha kisebb felújításba vágtok bele, vagy mindent kiadtok mestereknek és keményen tartatjátok a határidőket.

Nekünk stresszes volt az egy év, sokszor hétvégén is csak késő este láttam a férjem, mert a házon dolgozott (igaz apukámmal baromira összekovácsolódtak :-D), viszont szervezésben tudtam segíteni, meg lakberendezhettem (imádok burkolóanyagokat válogatni, meg kitalálni, hogy mi hogyan legyen).