Hogy, mertek még gyereket vállalni ebben a világban?

Én nem akarok gyereket, részben azért is, amit leírtál... Én nem akarnám, hogy a gyerekemet bármikor letámadhatják az utcán, hogy megfulladjon a szmogtól, hogy már szinte telefonnal a kezében szülessen stb.

Már most is elég elszomorító egy-két dolog, mi lenne esetleg 10-20 év múlva? Én sem születtem olyan régen, de nekem az anyukám még könyvből olvasott mesét, nem az ipaden játszottam esti mese helyett. Egyik ismerősömnek követeli a gyereke, hogy az anya tablettról olvasson neki, különben nem alszik el.

Pont tegnap sétáltam az utcán és egyszerre tényleg nem tudtam merre menjek. Egyik irányban három hajléktalan volt, akik durván kéregettek és ordibáltak, mindenkihez odamentek. A másik megoldás meg egy durva, szintén mocskos és hajléktalanokkal, részegekkel teli aluljáró lett volna. De elképesztő, hogy mik vannak. Drogosokkal is találkoztam már, valakit halálra is vertek, jó hogy nem engem, mert én is ott voltam először, ahol ők (egy strandon), csak arrébb mentem. Teljesen kiszámíthatatlanok.

Mindenesetre én nem akarok gyereket ebbe a világba, de már mások is mondták ugyanezt, szóval nem vagyok egyedül.

Nem látom a különbséget, hogy mennyivel jobb lett volna bármelyik világháború alatt vagy után szülni/születni (nagyszüleim, szüleim), azt se látom be hogy rosszabb lenne most, mint amikor én születtem (szocialista hiánygazdaság).

Több évtizede temetjük a világot, mint amennyi ideje élek, a károgás is ugyanaz és ugyanaz lesz ezután is.

"30ével ezelőt azt sem tudtuk mi az a rák. Most meg nagy ritka, ha valaki másban hal meg. "

Ez külön no comment.