Volt már valaki hasonló cipőben? Rám férne egy-két jó tanács! 37+5

Most erre mit lehet mondani? Hátha az anyai ösztönök átveszik majd az irányítást szülés után, és ő lesz életed értelme. Ha nem megy, bármi van, ne bántsd a gyereket, inkább keress valakit, aki felnevelné.

Én férfiként voltam így, hogy nem nagyon hiányzott egy gyerek, és amíg kicsi volt, inkább csak tehernek éreztem, de most már úgy vagyok vele, hogy kár lenne, ha nem lenne.

Amikor a kezedbe adják ez valószínűleg el fog múlni, és már azt fogod gondolni hogy semmi pénzért nem cserélnéd ezt vissza a régi életedre.

Nyugalom!

Kérdés, hogy akartátok-e a gyereket vagy becsúszótt?

Mi pl több mint egy éve akartunk gyereket, de mikor terhes lettem egy pánik fogott el. Aztán mikor terhes voltam már nagyon vártam a babát, de utáltam terhesnek lenni. Születés után kb 1-2 héttel volt az, hogy már igazán nagy anyai ösztöneim érzéseim lettek.

Na de jött a ketteske akit szintén nagyon akartunk, de az egyeske még csak 21 hós volt. Mikor megszületett ketteske, egyszerüen rossz érzésem volt, és öt hibáztattam(csak magamba) azért, hogy az egyeskét elhanyagolom és a korházban kell lenni, mikor egyeske otthon a nagymamával éppen lázas...

A kicsihez több hét talán hónap is kellett mire megerültettem magamat, hogy kialakuljon az a feltétlen nagy szeretet.

Most 5 éves a kicsi, és nem bírom abba hagyni puszilgatni, szeretgetni, pont ö az aki a legközelebb van hozzám.

Én is átestem a szülés utáni depresszión az első lányommal,sajnos nálam nem vette észre senki igy kezelve sem lett,akkor még nem is hallottunk erről :/

Már most menj pszichológushoz,ezt nem kell szégyellni ,elég szomorú hogy ilyen helyzetben vagy.Orvosi segítséggel nagyon hamar "helyre áll a rend " csak ne vedd ezt természetes állapotnak!!! Ne akard oda adni a babát hanem inkább orvosi segítséggel rendezd az állapotodat.Mennj fog hidd el,türelem és kitartas :)

Minden jót nektek!!!

35hkm