Bennetek meg maradt a szüléssel járó fájdalom?

"14-es. Uhh ez durva. Neked akkor biztos meg maradt a rossz élmény, hiszen emiatt nem vállalhatsz több babát. És ez mind amiatt van, hogy nem jól gyógyultak be a sebek? Vagy valami orvosi hiba is?"

nincs orvosi hiba. A császár egy (nagy)műtét és mint minden műtétnek, vannak kockázatai. A természetes szülésnek is persze, csak sokkal kevesebb és kisebb fajsúlyú.

En már a doki szerint a 42. hétben voltam. Indítani akarták. Két napig reggeltől estig kaptam az Oxitocint és semmit eredménye nem volt! Meg csak fajasom sem volt. Közben veghalgattam vagy 6 szülést, nekem ez bőven elég volt. Mondtam a dokinak h kifuzetem csak csaszarozzon meg.

Nem volt kellemes ott feküdni miközben műtenek, de sztm azért nem annyira vészes.

Az első nap volt a legrosszabb, a felkelés pláne. De sztm nem olyan vészes.

A 3. 4. nap már csak bizonyos mozdulatoknal volt kellemetlen.

Ha újra szülnek (nem fogok), akkor biztos hogy megtervezett csaszarom lenne.

Nem tudom már hanyas írta, de Magyarországon is létezik aegtervezett császár, az árat nem tudom pontosan.

Én végigcsináltam a vajúdást is, majd császár lett.

Hát nekem a császár után sokkal nagyobb volt a fájdalom, mint a vajúdásnál. És az nem hullámokban jött, nem volt szünet, hanem állandó volt. És nem csak egy nehéz nap jutott így ki, hanem az első 2 hét borzalmas volt. És akkor még ezzel ellátni a babát, 12 órával császár után, és hiába fáj, nincs pihenés. Az én babám az első 2 napot végig sírta. Órákat mászkaltam vele a folyosón megállás nélkül, combközépig bevéreztem feketére és seblázam lett.

Az első egy hétben csillagokat láttam minden felkelésnél, lefekvésnél. Mire eltudtam helyezkedni úgy, hogy pihenni is tudjak a fájdalomtól felsírt a babám...

Az első napokban pisilés közben folytak a könnyeim. Ha nagyon megtelt a hólyagom, azért kezdett el iszonyatosan fájni a hasam, ha kiürült, akkor meg azért.

A szoptatás gerjesztette méhösszehúzódásokról ne is beszéljünk... Az első napokban a szoptatás felért egy kínzással.

A seb is érzékeny, akár a gátseb. Csak gondolj bele, hogy a gátseb mindössze néhány centi, a császárheg meg 12-18. Szóval a császárral sem úszod meg a sebfájdalmat, sőt belül is vannak varratok és a méhedet is felvágják- összevarrják. Ami ebből utána kívülről látszik, az semmi.

Szóval ezeket is kalkuláld bele, mielőtt azt gondolod, hogy majd császárral jobb lesz; nehogy csalódjál!

Aki szült már természetesen és császárral is, azoktól én még nem hallottam olyat, hogy sokkal jobb volt császárral.

Így is, úgy is meg kell egy nőnek szenvedni a gyerekéért, a császár sem egérút ezelől!

#23 Hogy a kérdésedre is konkrétan válaszoljak: A leírásomból szerintem látszik, hogy igen, bennem (még) megmaradt az emlék a fájdalmas időszakból. Most 4 hónapos a kislányom.

Viszont azt el tudom képzelni, hogy idővel majd halványulni fog, és mondjuk 1 év múlva egy ilyen kérdésre már úgy fogok válaszolni, mint itt jónéhányan, hogy egyáltalán nem volt vészes...

De így, viszonylag friss emlékekkel az volt, és szerintem ez így hiteles.

Én kerdeztem anno anyámat. Neki tesóm csaszaros volt en meg termeszetes uton születtem. Ő azt mondja a császár a kevésbé rossz. De ugye akkor még rosszabb volt mert nem keresztbe hanem hosszába vágtak.

Ahogy írtam nekem nem volt olyan rossz a császár.

De mindenkinek más és máshogy éli meg a dolgot.