Fiuk! Ti meg mernének szólítani egy idegen csajt a villamosmegálloban?

Sosem mernék leszólítani egy lányt.

28/F/Incel

Többnyire nem olyanok a körülményeim hozzá, de igen, van, hogy szoktam beszélgetni, de ahhoz ráérő idő kell és városi környezet, vagy fesztivál, úgy megy. Máskülönben falun lakom, ott nem csajozom szándékosan. Buszon, meg amikor ügyintézek, nincs ehhez energiám se időm. Anyagilag meg nem engedhetem meg magamnak az ugrálást ide-oda, se a bulizást már különösebben.

A legnagyobb gondom viszont az, hogy hiába nézek körbe, nagyon ritka az értelmes, mélyérzésű, korrekt, empatikus, nem anyagias nő, aki ráadásul pont nem férjezett.

Egyszerűen azt érzem sok nőn, hogy jobb, ha rájuk se nézek. Nem külsejük miatt, hanem a kisugárzásuk irritál. Ha mégis megszólítom a nőt ilyen esetben, szitne mindig kiderül, hogy jól érzetem a kisugárzását.

Haverkodni meg bárkivel lehetne persze, de ott megint kizáró ok részemről, ha felszínesnek, és/vagy bunkónak érzem a nőt.

Beszélgetni lehet bárkivel, persze, aki szimpatikuzs, és szoktam olykor, idegen nőkkel, férfiakkal beszélgetni, bár hajlok a tapintatosság felé, és én óvatosan közelítő alkat vagyok, mert sokat cslaódtam emebrekben már. És ugye ráérő idő is kell városban. Alap esetben viszont falun vagyok.

Ráadásul a lehetőségeimet szűkíti, hogy középkorú férfi vagyok, eleve kiesnek a tinilányok, de még a 20-23 sem annyira az én világom, se nekik az én világom nem annnyira egy hullámhosszú.