Az elektromos autózásban miért nem tudják megoldani az akkumulátorok folyamatos,menet közbeni öntöltését?

Óbazz, alap fizika :(.

A napelemes tető mobdjuk jó lenne, csak kicsi a felület, folyamatos haladáshoz kevés a napenergia, mégha 100% lenne is a napelem hatásfoka. De pl parkolás közben tölthetne valamennyit.

Az elején normális válaszokat kaptál. Csak aztán tovább erőltetted az elvi hibás "elméleteidet", innentől kaptál pár gúnyosabb megjegyzést.

A felvetett probléma létezik, de a fizikát nem lehet becsapni. A súrlódás és légellenállás miatt mindig lesz energiaveszteség, ezt valahogy pótolni kell. Az energiát valahogy be kell juttatni az autóba és ott tárolni kell. Erre eddig az akkumulátor, illetve az álló helyzetben való vezetékes töltés bizonyult a legjobbnak, tehát ezt tökéletesítgetik: egyre nagyobb kapacitású akksik, egyre kisebb méretben, egyre gyorsabb töltés, stb. De kísérleteznek más megoldásokkal is, pl. cserélhető akku, szuperkondenzátor, üzemanyagcella, stb.

Monsjuk kisbusz méretekben, a B-kategóriával vezethetőség tömeg-határait feszegetve meg lehetne oldani. Radioaktiv izotópok bomlási hőjét Peltier-elemekkel hasznosítva. A legnagyobb tömeg a megfelelő sugárvédő burkolat lenne. Űrszondákon, lakott területtől távoli rádióátjátszókon a napelemek elterjedése előtt gyakori megoldás volt, főleg a Szovejtúnióban.

Persze maga a jármű megfizethetetlen lenne, mivel a hasadóanyagot tartalmazó konténernek szó szerint mindent ki kell bírnia. (egy nagyobbacska ilyen konténert úgy teszteltek, hogy belezavartak egy leselejtezett mozdonyt vagonokkal, 160-as tempóval. A mozdonyból és a szerelvényből semmi nem maradt. A konténer kicsit megkarcolódott)

Ezzel korlátozott napi átlagos futásteljesítmény mellett 15-20 éves folyamatos visszatöltést lehetne elérni. De ki adna egy Kisbusz méretű, raktér nélkül villanyautóért több száz millió Forintot?