Miért kormolnak az agyon húzott dízel autók?

Amatőr kérdés...

Minden dízel kormol, még a modernek is, csak ott nem jut át a DPF-en.

Tuningolt dízelmotor több gázolajat kap. Több gázolaj = több korom.

Nem, akkor is kormolna 🙂

A gázolaj égése közben korom képződik, ez ellen nem tudsz mit csinálni.

A tökéletes gázolaj égéshez megfelelő porlasztás, meg oxigén kell.

Valami hibádzik ilyenkor, általában a vacak porlasztók miatt.

Na meg a megfelelő előtöltés, lökettérfogat.

Amikor az 1.9 tédéjíbe akarnak egy 5.8-as cummins-nak megfelelő naftát befecskendezni, jó hogy kormol.

7: látom nehéz a felfogásod...

"A dízelmotor a benzinessel ellentétben jelentős mennyiségű kormot és nitrogén-oxidot bocsát ki. Ennek megértéséhez fontos tudni a lényegi különbséget az levegő-üzemanyag keverékképzés folyamatában. A hagyományos Otto-motornál a keverékképzés az égéstéren kívül történik és ezáltal, elegendő idő áll rendelkezésre az üzemanyag elpárolgására és elkeveredésére. A dízelmotornál a befecskendezés röviddel a FHP (felső holtpont) előtt történik és a magas hőmérséklet hatására a befecskendezett üzemanyagsugár külső felülete szinte azonnal égni kezd. Az égés előre haladtával meggyullad az üzemanyagsugár belseje is. A belső rész égéséhez viszont nincs már elég oxigén, mivel az a külső burok égésekor elhasználódott. A magas koromkibocsátás erre a lokálisan dús égésre vezethető vissza."

Nem létezik TÖKÉLETES égés dízelmotor esetében!!!!

Egy vadi új euro 6++++ dízel is kormol ha kiveszed belőle a DPF-et.

Nekem is sz@r olasz biturbós dízelem van és imádom. Nem kormol, már csak azért sem, mert filteres, Euro6-os.

Igen, ahogy írod, a "húzásnál" a teljesítményt helyezik előtérbe, minden más rovására. Így hogy minél nagyobb teljesítményt kisajtoljanak a blokkból, szakad a motorba a gázolaj. Annak az elégetéséhez levegő, oxigén kell. De a turbó légszállítása korlátozott. Ha nincs elég oxigén, tökéletlen az égés, kormolni fog. Ha erre figyelnek és nem adnak több gázolajat, mint amennyi sztöchiometrikusan el tud égni, akkor is lesz némi kormolás. Ugyanis a gázolaj nem párolog el az égéstérben injektáláskor, mint a benzin. Azaz nem fog tudni molekulárisan eloszlani a henger terében. Apró mikroszkopikus cseppeket, "ködöt" alkot beporlasztáskor, nem homogén gőzt. A cseppeknek határfelülete van. Érintkezni az oxigénnel a határfelületen tud. Az égés a felületen indul meg. A csepp belsejében kvázi oxigénhiány alakul ki. Ezért képződnek a cseppek belsejében koromrészecskék.

Ez gyári állapotban, gyári vezérlőszoftverrel is végbemegy. Csak kisebb mértékben. Euro 5-től ezt szűrik ki DPF-fel. Húzott szoftvernél, ahol ömlik a motorba a gázolaj, ez a folyamat még intenzívebbé válik, még több koromrészecske képződik.

Ráadásul húzni öregebb, Euro 4 és alatti autókat, vagy kiherélt filterest szoktak. Ezért még szembetűnőbb a kormolás.

#6: a kérdező a masszívan füsthatár felett üzemelő koromokádó fostartályokra gondolt, nem a széria dízelmotor inhomogén keverékképzése által okozott, üzemi körülmények között minimálisan jelenlévő koromra. Szerintem ezt nem túl nehéz megérteni.

Igen, ha kapnának több levegőt, javulna a lambda és kevésbé okádnának kormot. Csak ehhez már komolyabb átépítés kellene. Emellett persze megvan a dízeleknek az a tulajdonsága is, hogy a füsthatár elérése még nem jelenti a maximálisan elérhető teljesítmény korlátját. Akár mennyire is inhomogén a keverék, ha tovább húzod, még nyerhető néhány százalék. Ezt sajnos néhányan utcai autóban is bevállalják. De a legtöbb csak simán szarul van beállítva, vagy fel van tekerve az adagoló, vagy át van írva a smoke map valami brutál magas értékre.