Magyarországon miért lett bizonyos kultúrája a tizen/huszonéves pérmium autóknak?

Kell a látszat. :D Egyszer egy W211 Mercit hoztak javítani, vadat fogtak vele, lökhárító és lámpa csere. Anyagot hoztak, előre mondtam egy összeget, hogy mire lehet számolni szóval igazából semmi extra, amíg nem néztem bele a motortérbe.

Amennyi gányolás azon volt, gyorskötözőt ha 20-at nem számoltam meg akkor egyet se, mindent az fogott, olajsár mindenen, valami utólagos riasztó cafogott 4 vezetéken, szintén gyorskötözővel az ABS kockához (!) "rögzítve". Vezetékeken szigetelőszalag hegyek, bilincsek helyett nem egy helyen drót rátekerve aztán jól megtépve...

Jó, hát nem ezzel kell foglalkozni, csináljuk amit kell. Lökhárító és lámpa nem tudom honnan jött de majd egy óra azzal ment el, hogy kivakartam őket a sárból, bár legalább a fényszoró működött, pedig készültem rá, hogy az biztos, hogy szemétre való lesz.

Mindegy összeállt a dolog, telefon, hogy lehet jönni érte. A végösszeg még közel egy 20-assal kevesebb lett mint amit előzetesen mondtam.

Erre telefonban figyelj " báttya " - hát köszönöm, jó mindegy haverok között elmenne, de azért na egy ügyfél ne " báttyázzon " nem lehetne ennyiből kihozni? ( Közel az összeg felét mondta ) Mondtam nem, fix óradíj van mindenkinek ugyanannyi, számlát kap róla, nincs játék. Jó rendben akkor összeszedi a pénzt és jön érte pár napon belül.

Másnap telefonál, fél pillanatig azt hittem, hogy szól, hogy mindjárt itt van érte. Hát ehelyett kérdi, hogy eljöhetne az autóért, mert hirtelen nagy szüksége lett rá, de a hétvégén lesz fizetése - hétvégén mégis melyik munkáltató szokta utalni a fizetéseket? - és akkor azonnal egyenlíti a számlát.

Itt untam meg, és megmondtam neki, hogy addig az autó nem mozdul egy métert se míg nem fizet.

Hát valami csoda folytán még aznap délután megjelent a teljes összeggel.

Nyilván ne legyen előítéletes az ember, de azért na, tipikusan kimerítette azt a kategóriát, hogy na mutassunk valamit a külvilág felé, közben meg ha abba az autóba komolyabban belenéztem volna - nem is akartam semmihez nyúlni amihez nem kellett - akkor simán milliós fölötti javítási számla lett volna a vége. De azért legalább bepróbálkozott, bár arra is mérget vettem volna pl, hogy ha elengedem az autóval utána többet nem hallottam volna felőle.

Nyilván a filleres flancolas is ok, viszont a műszaki vizsgaztatas intézmenyenek a totalis csődje is felelős a jelensegért. Ugye amelyik dizel latvanyosan kormol, az azert nem lehetne forgalomban, mivel 0 kilometeresként vagy jó motorikus allapotnak örvendve most sem kormolnanak. A szetrohadt kasztnit szinten hagyjuk is, amig friss műszakis autoknak rohad a küszöbe, addíg egy vicc az egesz.

Abban a pillanatban, amint tenyleg szigorúan vennék a műszakit, akkor ezek a parszázezres retkek már nem lennenek vonzóak a prezentálni vágyoknak, mivel az áruk többszörösebe lenne, hogy az úton maradhassanak.

@27, szerencsére itt azért van már fejlődés, az NKH eléggé rászállt már az "okosba" műszakiztató állomásokra. Én tavaly nyáron szembesültem ezzel, van egy több mint 30 éves autóm ami ráadásul nem arról híres hogy nagyon egyben szokott lenni amelyik még megy - az enyém egyben van, ha a páromat kérdeznéd akkor túlságosan is -, a szokásos vizsgaállomás ahova járok nem is fogadott, mert "nem nem ők nem mernek már ilyen öreg autóval foglalkozni". Tényleg egy szem rozsda nincs az autón, futóműalkatrészeken pöttyöket leszámítva, mindene kurvára egyben van, gatyám is ráment pár éve hogy rendberaktam azóta meg vigyázva van rá, de nem, ilyen öreget és főleg ezt a típust nem. Másik közeli állomásra elgurultam, ki se jött az öreg megnézni a kocsit, ahogy mondtam mi ez mondta hogy bocsánat de nem mert sok az ellenőrzés. Konkrétan keresnem kellett hogy hol kapok műszakit már a tényleg szép öreg autómra is, mert be vannak szarva a vizsgáztatók.

Az a baj, hogy a legtöbb öreg már tényleg annyi szart látott hogy nem akar kockáztatni, viszont az jó hogy már félnek ettől. Nem annyira megy már ez a rozsda lefújás festékkel meg hátsó féket elsővel mérünk aztán pár tízezer forint csúsztatgatás. Szerencsére.