Milyen érzés volt először balesetet okozni? Nagyon idegesek voltatok?

Szerencsére én nem okoztam balesetet, bár az elején nagyon úgy jött ki hogy én voltam a hibás fél, de szerencsére a helyszínelés során kiderült hogy a másik fél volt a hunyó, nem adott nekem elsőbbséget jobb kéz szabálynál. Szerencsére senki nem sérült meg, bár én aggódtam mert a barátnőmmel voltam és ő sokkot kapott a dolog miatt, de a rendőrök szerencsére nagyon készségesek voltak, elintéztük a papírokat, autó hazaszállításában is adtak segítséget, bár ideges voltam az autó miatt, de leginkább a barátnőm miatt mert még másnap is remegett szegény. Persze még a baleset napján hívtunk hozzá orvost aki megvizsgálta adott nyugtatót is neki meg minden.

Én az autó miatt akkor lettem volna a legkevésbé ideges ha személyi sérülés lett volna, de mivel nem volt így az autó miatt idegeskedtem. Bár szerencsére nem sérült meg csúnyán és a biztosító is szépen fizetett, bár a javítása sokáig tartott ami elég nagy gondot jelentett nekem sok szempontból mert plusz munka kieséseim voltak miatt, de végül minden rendben lett.

Persze ideges voltam én is, de utána lenyugodtam szerencsére.

Lekopogom gyorsan, de a 15 év alatt, amióta vezetek én sem okoztam balesetet és nekem sem okoztak még.

Pedig vezetek elég sokat a munkahelyi céges és a saját autómmal is.

Többször volt már olyan, hogy majdnem belém jöttek, de szerencsére elég jók a reflexeim és alapvetően türelmes ember vagyok. És talán a mázlifaktorom is elég jó ilyen téren.

Ha apám ócska öreg tragacsát törném össze és személyi sérülés nem történne, én sem élném meg tragédiaként. Hiszen az a kocsi már úgyis eladhatatlan, legfeljebb egy bontóban, vastelepen lehetne tőle megszabadulni.

De ha a saját nagyobb értékű, nagy teljesítményű motorral szerelt, tele-extrázott pár éves autódat törnéd össze, amiért évekig dolgoztál és spóroltál, és most hirtelen egyik pillanatról a másikra kuka lenne, mert totálkárosra törted a saját hibádból és még cascod sincs, hidd el téged is érdekelne a dolog!