LED-es nappali fényt érdemes felszereltetni? Milyen előnyei vannak?

Utólagos felszerelést szigorúan nézhetik, ha normálisan van felszerelve és rákötve a rendszerre, mert hivatalosan úgy kell hogy a nappali menetfény csak akkor világít ha már ráadod a gyújtást az autóra, és ugye ha nem használod a helyzetjelző és tompított fényszórót. Ha azt felkapcsolod akkor a menetfénynek automatikusan le kell kapcsolnia. Kettő együtt nem mehet, mert az már szabálytalan, és büntetnek érte.

Egyik haveromat emiatt kapcsolták le a rendőrök, és bár nem bírságolták meg, de figyelmeztették hogy szabálytalan ha egyszerre ég a tompítottal és társaival. Mondták neki hogy szerelővel köttesse be normálisan, vagy vegye le. Persze a normális bekötés sem, elég mert műbizonylat is kell hozzá, ez leginkább műszaki vizsgán lényeges, mert csak akkor megy át, ha ez megvan, és szabályosan van bekötve.

De személyes véleményem szerint, utólag teljesen felesleges ilyennel babrálni, ez csak amolyan flancolásos divat.

A nappali menetfény előírása (korábban tompított fény)a szemközt jövők jobb észlelése érdekében került be a KRESZ-be. A jelenleg forgalomba kerülő új autóknál LED-es, vagy pl. félfényes ködlámpát építenek be. A gyári LED-ek a tompított felkapcsolásakor, ha nem kapcsolnak le, csökkentett fényerővel maradnak égve.

Az utólagos beépítésnél figyelni kell, hogy a LED lápatesten rajta van e az engedélyezési jel. Ez egy kör alakú mezőben található "E" betűjelből és számból áll.

Utólagos beépítésnél járó motornál +12 V-on lévő áramkörről kell egy megszakító relén keresztül tápot adni.

A megszakító relé tekercsét pedig a világítási hálózatról venni. Így a relé a világítás bekapcsolásakor megszünteti a LED tápellátását, azaz elalszik.

Előnye az akkumulátor kímélésében van. 120W terhelés helyett csak 8-10W-ot fogyaszt. Ez különösen téli időszakban és rövidtávokon közlekedőknél van előnye, amikor nincs elegendő futásteljesítmény az akkumulátor két indítás közötti megfelelő töltésére.

Fényszóró felkapcsolásra le kell kapcsolnia. Ködfényszóróra is.

Helyzetjelzőre nem, teljesen egyértelműen fogalmaz a jogszabály.

Részlet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletből:

A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek:

55/A. §140 (1) A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.

(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.

A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek:

55/B. §143 (1) A gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.

(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:

a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;

b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.

(3)145 A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

Megismétlem? automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor A FÉNYSZÓRÓKAT bekapcsolják.

Ez a tény. A többi csak vélemény.