Hozzá érhetek egy olyan villanymozdonyhoz aminek fen van az áramszedője?

Nem ismerem pontosan a mozdonyokat, csak amit látok, abból következtetek.

Csak 1 vezeték van a mozdony felett. Hallottatok már az egy vezetékes csengőről? A vezetéken van egy fogantyú, és ha megrángatod, megszólal a másik végén a kolomp. (HiHi) Minden más esetben két vezeték kell. Ezért a mozdony csak úgy működhet ha a másik vezeték a sín.

A nagy feszültségű vezetékekhez nem kell hozzáérni. Elég közel kerülni hozzá. Hogy mennyire közel, az sok minden függvénye, például függ a feszültségtől a páratartalomtól, frekvenciától, de attól is, hogy mennyire hegyes a tárgy. Például a fenekedet közelebb tolhatod a vezetékhez, mint az ujjadat, mielőtt beléd csap a kiugró szikra. Ezért csinálják hegyesre a villámhárítót, a csúcshatás miatt a hegyes tárgyba nagyobb valószínűséggel csap a villám.

Ha akkora a távolság, hogy még nem ugrik ár a szikra (ami tulajdonképpen egy kicsi villám), de elég közel van a vezeték, akkor egy nagyon gyenge áram már folyhat, Ami nem ráz, de érezheted a közelségét mert felállhatnak a szőrszálaid, ami csiklandó érzést okoz.

De ne kísérletezz vele, mert a csiklandás és a halál között igen kicsi a távolság!!! Tarts távol magad mindentől, amiben nagyfeszültség van, lehetőleg méterekre, ha nem tudod mekkora a feszültség, és nem vagy elég baráti viszonyban a villamosság ismeretével.

Az eredeti kérdésedre, a mozdonyt megérintheted, amíg a sínen áll, mert a sín a nulla vezeték.

A gólyák és egyéb madarak szárnya nem kell, hogy hozzáérjen két vezetékhez, vagy egy vezetékhez, és valami leföldelt tárgyhoz, páldául távvezetéknél a leföldelt vas tartóoszlopához. A távvezetékeknél 3 fázis van, 3 vezetékkel, ami még veszélyesebb, mint az egy fázis (egy vezeték).

#29 Köszönet a sok sületlenségért.

"Ami a hurkot illeti, ez azért a mozdonyoknál másképp működik. Eleve csak egy vezeték van. Persze nem nagyon értem a működését, de talán képzeljük el a csillagkapcsolást."

Azt messziről látni, hogy nem érted a működését. Nagyon nem. Ami a hurkot illeti: a felsővezetéken "jön" az áram, a sínben pedig visszamegy, azért fogalmaztam ennyire pongyolán, hogy érthető legyen. A sínen keresztül záródik az áramkör.

A csillagkapcsolásnak ehhez semmi köze.

" Ennek az a lényege, hogy a 3 fázist rövidre zárjuk, így középen egy nulla pont lesz. A lényeg, hogy nem szükséges nulla vezeték."

HA három fázist rövidrezársz, akkor abból egy baromira nagy zárlat lesz. Nem zárod rövidre a fázisokat, hanem a transzformátor három fázistekercsének van egy közös pontja, ami a csillagpont.

"A madarak alapból nulla potenciálon vannak, míg a vezeték azért messze nem nulla."

Tényleg? És mitől lennének nulla potenciálon? Szerintem olyan potenciálon vannak, mint az őket körülvevő levegő. Az meg lehet akármilyen potenciálon. Volt hogy egy nagyobb viharban a körsugárzó antennánk kábele (negyedhullámú dipól) alsó végén a BNC-csatlakozóból kiugrott a szikra, mert olyan potenciálra került a levegőtől. Egy madár, amelyik van olyan bátor hogy zivatar előtt repkedjen, repülési magasságtól függően lehet akár több millió volt feszültségen is. A levegő centiméterenként kb 20 kV, párás időben kevesebb. Egy villám hány ezer méter hosszú? A többit szorozd ki...

"Tulajdonképpen az se mindegy, hogy mekkora szakaszon fogod meg a vezetéket. Ha csak egy ponton, bár én nem próbáltam, de ha földtől elszigetelve fogod meg, akkor 220-nál nem fogsz szinte semmit érezni. De ez nem igaz, ha két kézzel kapaszkodsz a szigeteletlen vezetékbe, mert az már csúnyán megráz."

Újabb bizonyítéka a teljes sötétségednek. Ha egy szigeteletlen vezetéket két helyen fogsz meg, akkor sem fog megrázni. Akkor ráz meg csúnyán, ha két fázist fogsz meg egyidőben, vagy egy fázist és a nullát. A lényeg, eltérő potenciálon lévő vezetőket kell megfogni. De maradjunk most a vasúti felsővezetéknél. Keresztmetszete 100 mm2. A réz fajlagos ellenállása 0,017 ohm*m/mm2. Egy méter hosszúságú ilyen vezeték ellenállása 0,00017 ohm, egy ezred ohmnak is a töredéke. Tételezzük fel, hogy képes vagy egy méter szélességben kapaszkodva megtartani magadat, tehát pont egy 0,00017 ohmos szakasz van a két kezed között. Tőled pár méternyire egy 9000 lóerós Taurus épp indul maximális teljesítménnyel, a 9000 LE az kb. 7000kW. 25000 volton az 280 amper. Ez a 280 amper a te vezetékszakaszodon kemény 48 mV (0,048 V) feszültséget fog ejteni, ennyi lesz a két kezed között. Meg sem fogod érezni.

"Aki meg a hurokra hivatkozik, igen, van hurok, mert az áram nem tudja, hogy csak a vezetékben szabad folyni. Az emberi test nagy része víz, ráadásul sótartalma is van, tehát egész jól vezeti az áramot."

Ez igaz, jól vezeti az áramot, de a felhámréteg viszont jól szigetel. Az a 48 mV, amit kiszámoltunk, nem fog mérhető áramot áthajtani rajtad. Mert nincs hurok. Párhuzamos kapcsolás van: a felsővezeték 0,048 ohm ellenállása párhuzamosan a te kb. 100 kiloohmos ellenállásoddal. Tehát rajtad az áramerősségnek kb. egy százmilliomod része fog átfolyni.

Köszönöm az írásodat, nagyon jól szórakoztam rajta, mint általában a "minek tanuljak fizikát, hülyeség, sosem lesz rá szükségem" emberek mélyenszántó okfejtésein.

Szerintem fuss neki még egyszer, és most írj valami olyat is, ami nem totális hülyeség.

Volt egy hülye mondatom: a levegő centimétenenként 20 kV.

Kimaradt az, hogy átütési szilárdsága.

Szóval ahhoz hogy létrejöjjön a villám, mint elektromos kisülés, a potenciálkülönbségnek el kell érnie ezt a centiméterenkénti 20 kV feszültséget. Így aztán a madarunk lehet több millió volton is, ha csak pár méter magasan van a talajtól, akkor is.

Azt látom, hogy tanultál fizikát, csak kár, hogy nem nagyon értetted meg.

A kolompos hasonlat tetszik, leszámítva, hogy a sínben már nincs áram, különben megrázna mindent. Ha volt már olyan, hogy valami zárlatos volt a háztartásodban, akkor tapasztalhattad, hogy minden áram alá kerül és az nem kellemes. Ezért van a fi relé, hogy megszakítsa az áramot. De ha nem működik, akkor bizony minden rázni fog.

Viszont a gondolatmenet jó, csak az áram nem jut el a sínekig. Egy kondenzátor lehet a végén, ami összegyűjti a töltést. Amikor változik a polaritás, akkor kisül a kondi, majd újra feltöltődik. Valami ilyesmi lehet.

A motoroknál van 3 fázis, és csillag delta kapcsolás. Ha mindhárom fázist rövidre zárod, akkor kiszámolhatod, hogy nulla lesz a feszültség és az áram is. Ez egy létező kapcsolás, így működik a 380. Ha két fázist zársz rövidre mondjuk a motor tekercsein keresztül, akkor kapsz 380-at. Persze a motor csak akkor működik, ha megvan mindhárom fázis.

A levegő szigetel, tehát önmagában nem vezeti az áramot. Ha magas a páratartalom, vagy esik az eső, az már vezethet. A villámnál hatalmas a potenciál különbség, de az iránya nem fix, vagyis a föld lehet negatív és pozitív is. A levegő nincs ezen a szinten, mert akkor nem alakulna ki a villám. Amikor műszálas cuccban vagy, pontosan ugyanez történik, csak kicsiben. Ott is van azért pár ezer volt. Amikor a madár a vezetékhez ér, ez a potenciál különbség azonnal kiegyenlítődik. Az idő fontos tényező, mert ahogy a potenciál kiegyenlítődik, egyben áram is indukálódik. Minél rövidebb ez az idő és nagyobb a potenciál különbség, annál nagyobb az áram. Egyébként a madarak azért sem szállnak a magas feszültségre, mert ahogy közelednek, már áram indukálódik a testükben, ami még biztonságos távolságból riasztó hatású.

Azt viszont látom, hogy nem tudod megkülönböztetni a fázist a nullától. Gondolom, villanyszerelő lehetsz, azért vagy ilyen tudatlan. A fázisban áram van, változó polaritással. A nullában nincs áram. Ez a különbség. Ha két fázist rövidre zársz, jó tudni, hogy melyik fázis. Két azonos fázisnál nincs gond, két eltérő fázisnál viszont 380-at kapsz, ami viszont gond lehet. 3 fázisnál pedig nulla lesz, de ezt már írtam.

Ha olyan fázist fogsz meg, ami csak be van kötve, de nincs benne áram, ott csak a potenciál kiegyenlítődik. 220-nál ez nem vészes, de ha megfogod a nullát is, akkor ez a potenciál nem tud kiegyenlítődni és csúnyán meg fog rázni.

Élő vezetéknél, ha két ponton megfogod, azzal egy áramhurkot hozol létre. Oké, a bőrnek van ellenállása, de ez 220-nál nem sokat számít. Az emberi test ellenállása viszont nem nagy, a vezetéken átfolyó áram tehát a testeden át fog folyni. Ha rövid szakaszt fogsz meg, akkor kisebb a gond, ezért a madarakat nem rázza meg az áram. Plusz a madarak lábában alig vannak vérerek, eleve nagy az ellenállása. A gólyák viszont az oszlop tetején fészkelnek. Ha esik az eső, akkor a fészek elázik és rövidre zárja a vezetékeket. Ha a gólya leszáll, akkor megsül.

Amúgy nem közvetlenül a témához kapcsolódik, de a magas feszültség forró is. Ha rászállna a madár, valószínűleg megégne. Egyes helyeken 210 fokra is felmelegedhetnek a vezetékek. Persze erre biztosan van valami szabályozás, ebbe nem mennék bele.

Látom tovább tolod a hülyégedet. Attól hogy szakkifejezéseket ömlesztesz egybe értelem nélkül, még nem válsz szakemberré.

Mivel tényleg teljesen, de totálisan hülye vagy, ezúttal már nem veszem a fáradságot, hogy tételesen végigcáfoljalak, mert úgysem értenéd meg.

De azért szemezgetek, miután kiröhögtem magam ennyi baromságon:

"Ha mindhárom fázist rövidre zárod, akkor kiszámolhatod, hogy nulla lesz a feszültség és az áram is. Ez egy létező kapcsolás, így működik a 380. Ha két fázist zársz rövidre mondjuk a motor tekercsein keresztül, akkor kapsz 380-at. Persze a motor csak akkor működik, ha megvan mindhárom fázis."

Te barom, ha egy motor tekercsei vannak a három fázis között, akkor az nem rövidzár.

"Ha volt már olyan, hogy valami zárlatos volt a háztartásodban, akkor tapasztalhattad, hogy minden áram alá kerül és az nem kellemes. Ezért van a fi relé, hogy megszakítsa az áramot. De ha nem működik, akkor bizony minden rázni fog."

Nem fog rázni. Akkor leold a kismegszakító, mivel a föld felé fog zárlati áram folyni. Újabb tanuságtétele a teljes sötéteégednek.

"a gondolatmenet jó, csak az áram nem jut el a sínekig. Egy kondenzátor lehet a végén, ami összegyűjti a töltést. Amikor változik a polaritás, akkor kisül a kondi, majd újra feltöltődik. Valami ilyesmi lehet."

Nem bazdmeg, nem kondi van a végén, hanem a 25 kV szekunder feszültségű háromfázisú transzformátor csillagpontja. Szakaszonként más-más fázist kap a felsővezeték, de a nulla mindig a sin.

"A levegő szigetel, tehát önmagában nem vezeti az áramot"

Van átütési szilárdsága, 20kV/cm. Lényegesen rosszabb, mint némely szigetelőé. Tudod, ha te is készítettél volna megszakítós gyújtás helyett FET-ekkel kapcsoltat, akkor láttál volna gyújtótrafó közepéből kiugró szikrát.

"Egyébként a madarak azért sem szállnak a magas feszültségre, mert ahogy közelednek, már áram indukálódik a testükben, ami még biztonságos távolságból riasztó hatású."

Indukálódik. Persze. Legfeljebb kapacitív úton töltődnek fel. Természetesen a tények mást mondanak, a távvezetékek sokszor tele vannak madarakkal.

[link]

[link]

[link]

Ha nem megy az ánglius, dobd be egy fordítóba:

[link]

Na és a slusszpoén:

"Azt viszont látom, hogy nem tudod megkülönböztetni a fázist a nullától. Gondolom, villanyszerelő lehetsz, azért vagy ilyen tudatlan. A fázisban áram van, változó polaritással. A nullában nincs áram. Ez a különbség. Ha két fázist rövidre zársz, jó tudni, hogy melyik fázis. Két azonos fázisnál nincs gond, két eltérő fázisnál viszont 380-at kapsz, ami viszont gond lehet. 3 fázisnál pedig nulla lesz, de ezt már írtam."

Te szerencsétlen f_sz, nem vagyok villanyszerelő. De értek hozzá, amennyire a háztartásban kell. "A fázisban áram van, változó polaritással. A nullában nincs áram." Hülye állat, a nullában is van áram. Tudod, az az áram, ami a fázisban belefolyik a fogyasztóba, a nullán folyik vissza. Ha a fázison és a nullán az áramok összege nem nulla, akkor old le az áramvédő kapcsoló, amit a hpozzád hasonló outsiderek csak fi felének hívnak, ami amúgy FI, a német rövidítésből.

Feszültség nincs a nullán, csak akkora, amekkora a nulla vezeték ellenállásából adódik az átfolyó áram hatására. De áram folyik rajta. Annyira tetszik, hogy szakártónak szeretnél látszani, de még a feszültség és áram közötti különbséggel sem vagy tisztában.

"Élő vezetéknél, ha két ponton megfogod, azzal egy áramhurkot hozol létre. " Azt hiszem ezt már tisztáztuk. Egy vezetéket bárhénym ponton fogsz meg, minden pontja azonos potenciálon van, eltekintve a vezetéken átfolyó áram okozta feszültségeséstől.

Ha fizeted a költségeit, akkor szigetelt platformos vasúti felsővezeték-karbantartó kocsiról megfogom neked a felsővezetéket is két kézzel.

Nos, látom hogy az önégetődön koppanásig toltad a teljesítményszabályzót, kérlek told még rá az utánégetőt is, mert ekkora öngólokat 10 éves gyakorizásom alatt még nem láttam.

Ha nem vagy villanyszerelő, akkor elektroműszerész vagy. Az egy dolog, hogy a tudásod erősen hiányos, az a durva, hogy a marhaságot erőlteted, amit biztosan nem tanultál, meg nem is olvashattál sehol. A mozdonyokról tényleg nem sokat tudok, de a sín nem lehet nulla. Mondjuk egyrészt a sín a föld, a nullához pedig kell a 3 fázis, mert abból állítják elő. Annyiban hasonlít a földhöz, hogy nincs benne áram, de ez valójában a 3 fázis eredője. Kíváncsi voltam, írnak-e valamit csillagkapcsolásról és tele van vele az internet. Azt is olvashatod, hogy nulla áram folyik benne. Van persze kivétel, mondjuk asszimetrikus kapcsolásnál, amikor a terhelések nagyon eltérnek, de az a jó, ha a nulla az szó szerint nulla.

Szerintem kevered az egyenárammal, mondjuk erre utal az is, hogy az áramhurokra hivatkoztál. Működik váltakozó áramnál is, de jóval bonyolultabb a dolog.

A magasfeszültségű felsővezetéket ne fogd meg kézzel, mert ahogy közeledsz hozzá, a testedben áram indukálódik. Annyi nem, hogy elégj, de halálos lehet, mert gázbuborékok keletkeznek a véredben. De van veszélytelenebb módszer is, csak fogj egy neoncsövet. Vidd a felsővezeték közelébe és világítani fog. Legalábbis remélem, hogy működik, nem próbáltam még. A polaritás persze lényeges. Ezen az elven működnek az árammérő műszerek és a vezeték nélküli töltők.

Ha a szigeteletlen vezetéket két ponton megfogod, akkor tényleg csak kicsi potenciál különbség van, de ahhoz, hogy megsülj, nem kell sok. Sőt inkább az a jó, ha kevés a feszültség, mert akkor melegszik jobban. Persze ugyanakkora áram mellett. A hősugárzót megfoghatod, nem ráz meg, de persze ne akkor fogd meg, amikor már izzik. E hegesztő plazma hőmérsékletet csinál egy pillanat alatt, a vasat szinte azonnal megolvasztja és ez csak 45V feszültséggel megy. Ha növeled a feszültséget, akkor csökken az áram és vele együtt a hőmérséklet. Az autó aksijának a vezetéke is ujjnyi vastag, nehogy elégjen, pedig csak 12 volt megy rajta.

A levegőnek is van átütési szilárdsága, pont ezért hívjuk szigetelőnek. Szerintem ezt végig se gondoltad.

A képeket köszi, azok tetszettek. Még soha nem láttam magasfeszültségen madarakat, de akkor úgy látszik, mégis van ilyen.

Én amúgy gépész vagyok, vagyis inkább gépkezelő. Sőt tulajdonképpen csak hajógépész voltam, de sanszos, hogy picit többet tudok a villamosságról.