Hozzá érhetek egy olyan villanymozdonyhoz aminek fen van az áramszedője?

Még annyit, hogy nem gépész vagy, csak simán G. Azaz gépész ép ész nélkül.

A villamossághoz pedig teljesen hülye segg vagy. (12 volt megy az autó akkukábelén... aha, persze, véletlenül sem az áram, aminek amper a mértékegysége).

Elhiszem hogy betanított munkásként megtanultad, hogy kell sűrített levegővel beindítani egy Jendrassik vagy Láng dízelt, vagy hogy kell kikötői manőverezéskor villámgyorsan irányt váltani a főgépeken, de ettől még nem fogsz érteni az elektromossághoz semennyire sem, te gépész-matróz, mert ugye ez a hivatalos megnevezésed.

Találkoztam már egy ilyen sötét alakkal, akkor éppen kisegítő szakácsként dolgozott egy étteremben (jó, főzni jól főzött az tény), de azzal sem volt tisztában, hogy a Gróf Széchenyi oldalkerekes motorhajó meghajtása milyen elven működik. Elkezelgette a gépeket (mint lelkiismeretes betanított munkás), de arról fogalma sem volt, mint csinálnak azok a bazi nagy villanymotorok a gépházban. Mer' szerinte csak rásegítenek a dízelnek...

Ráhagytam. Ha azt mondom ugyanolyan dízel-villamos hajtás, mint egy mozdonyban, lehülyéz. Ha azt mondom, Ward-Leonard elvű, hát már a kifejezést sem értette volna.

Pedig egyszerű, a főgép töltését (üzemanyag-adagolás), és a főgépre akasztott generátor gerjesztését szabályozva nagyon finoman lehet szabályozni a lapátkerekeket hajtó villanymotorok fordulatszámát. Ennyi.

Nem, nem most gugliztam ki, csak sok-sok éve volt róla egy fényképes cikk, és megjegyeztem, kedves G!

Oké, látom, próbálsz okos lenni. Tetszik, hogy utána nézel dolgoknak. De elsőre én se tudtam volna, hogy mi az oldalkerekes motorhajó, mert ez valójában lapátkerekes. Tulajdonképpen oldalsó lapátkerekes, de a Dunán csak ilyenek vannak. A Missisipin és a sekély folyókon járnak hátsó lapátkerekesek, de mindegyiknek megvan a maga előnye. Amit kikerestél, az pont egy mutáns hajó, ha volt is belőle több, szerintem nem sok, mert elcseszett egy gépezet. Gondolom a lapátkereket akarták megtartani, mert ilyet épeszű mérnök nem tervez. Csakhogy eredetileg gőzgép forgatta meg, ami tökéletes is volt, viszont a dízel egy halott ügy, mint ahogy a mozdonyoknál sem megoldható, mert nem tud elég nyomatékot leadni. Ezért kellenek az elektromos motorok. A dízel csak az áramot adja. Így aztán ez a hajó egy igazi szörnyszülött, mert jóval nehezebb lett, ami egy hajónál nem előnyös. Ha jól tudom, a Vaskapu-nál használták ezt a hajót, mert csak ez tudta áthúzni a hajókat a keskeny szoroson az erős vízáramlás miatt.

Viszont ettől még nem kellene beleszólni egy olyan témába, amihez nem értesz. Aki nem tudja, hogy a nulla vezetékben nincs áram, az bizony nem sokat tud az elektromosságról.

Sosem forgatta a Széchenyit gőzgép, dízelmotorral tervezték.

Visszavonom a korábbit: gépész-matróznak is hülye vagy. Maradjunk a főgép-olajozó segédmunkásnál.

Nem vagyok hajós ember, de azért annyit tudok, hogy van hajóregiszter.

A hajóregiszter adatai szerint a Gróf Széchenyi-t Stadt Passau néven 1940-ben építették. Dízel-villamos motorhajóként. Egyáltalán nem meglepő. Ha nem csak bejártál volna az iskolába, hanem oda is figyelsz, tudhattad volna, hogy elektromos hajtású óceánjárok is voltak, például a Normandia, ahol gőzturbinák hajtottak generátorokat, és a hajócsavarokat villanymotorok hajtották.

Mivel eddig bármilyen kijelentésedhez nyúltam hozzá, köszönő viszonyban sem voltak a tényekkel, a további vitának nem látom értelmét.

Azaz eddig sem volt vita, én tényeket közöltem, te meg fostad a hülyeséget, amiknek semmi köze sem a fizikához, sem a valósághoz.

Matróz, leléphet!

Ja, és a nulla vezetékben van áram.

Most leteszek az asztalra 100.000 forintot, és ha te is leteszel ugyanennyit, megmutatom neked, hogy pont ugyanakkora áram van benne, mint a fázisban.

Utána viszem a te 100.000 forintodat is. Nem vagyok úriember, mert úriember biztosra nem fogad.

De azért égessed magad, kérlek kedves hajócsavartengely-olajozó segédmunkás, fejtsd ki, hogy az az áram, ami a fázison bemegy a fogyasztóba, hova távozik? Ne ugass mindenféle csillagkapcsolásról, egyfázisú lakáselosztótól indulunk. Belefolyik egy bojlerba 6 amper a fázison, ez a 6 amper hová lesz? Hová túnik!

Segítek: a nullán "jön vissza". Nem kell mást tennem, mint bontani egy dugalj nulla vezetékét, bekötni egy váltakozóáramú árammérőt, és megmutatni neked, hogy az a 6 amper ott folyik a nullán is, tehát van áram a nullában.

Utalhatsz paypal-re is, mert a személyazonosságomat nem fogom felfedni előtted.

Oké, rendben, csináljunk egy kísérletet. Én nem tudok mérni, mert nincs műszerem, de ha neked van, akkor próbáld meg. Mérj egy feszültséget a föld és a fázis közt. Itt elvileg 230-nak, vagy valami hasonlónak kell lenni. Aztán mérj egyet a nulla és a föld közt. Ennek nullának kell lennie, bár mint előzőleg írtam, ez sem teljesen törvényszerű. A nulla feszültség a jó, természetesen.

Mint azt írtam, a 3 fázis teljesen más, mint az egyenáram. Egyenáramnál a két pólus a vezeték két végén van, de 3 fázisnál mindegyik pólus ugyanazon a végén van a vezetéknek, csak a 3 fázisból valamelyiken. A nulla az pedig nulla, tehát nincs polaritása, így áram sem folyik rajta. Tudom, nem könnyű megérteni, de mérj rá, én is kíváncsi vagyok az eredményre.

A dízel elektromosnál mi a hajtás? Nem elektromos? Gondolkodj már el rajta egy picit. Ugyanaz, mint a mozdonynál. Dízellel nem lehet meghajtani, mert nem tudják elindítani. A dízel csak az áramot adja. Oké, mozdonyban van olyan, ami csak dízel, de ezek kis teljesítményű gépek. Csak hogy okosodj picit. A nagy óceánjárókon van turbinás elektromos hybrid, ez az, amit írtál. Ott nem dízel adja az áramot, hanem gőzturbina. Oké, hogy kikeresel dolgokat, de talán gondolkozz rajta, mit is jelentenek.

Na de mondok mást. Képzelj el egy trafót. Ha egyenáramot vezetsz rá, valószínűleg át sem megy rajta, bár ez a tekercsszámtól függ. Mindenképpen erősen lecsökken. De a váltakozó irányú áram átmegy. Van annak is ellenállása, de jóval kisebb. De beszélhetünk kondenzátorról is. Az egyenáram át sem megy rajta. Igazából a váltakozó irányú sem, csak mivel állandóan változik az iránya, ezért állandóan mérhető rajta feszültség. Ez talán segít megérteni, miért nincs nullában áram. De mondom, mérd ki, mert én is kíváncsi vagyok rá.

Te annyit tudsz az áramról, hogy a magasabb potenciál felől az alacsonyabb felé áramlik. Ez igaz, de váltóáramnál a magas és az alacsony potenciál is ugyanazon a vezetéken, vagyis a fázisvezetéken jelenik meg. A nulla csak a középpont. Az alacsony és a magas potenciál váltakozik a fázis vezetéken, ami leginkább egy rezgéshez hasonlít, tehát nem folyik az áram, mint ahogy képzeled.

Ha nincs nulla, akkor csak egy változó potenciálod van, ami nem csinál semmit. Ha viszont zárod a nullával, akkor megjelenik egy potenciálkülönbség, de mivel ez a nulla körül mozog, így a nulla nem változik. De mondom, mérd ki, mert nekem sincs ezzel gyakorlati tapasztalatom. Esetleg mérj áramot a nulla oldalon.

Amúgy a multiméter hazudik, nem is tud valós eredményt mutatni. Mert amit 220-nak mondunk, az valójában minden pillanatban más és másodpercenként százszor vált polaritást. Vagyis nincs is igazán polaritása, de mindegy. Még az sem igaz, hogy a max feszültséget mutatja, hiszen nem lenne sok értelme. Azt mutatja, amivel számolni lehet, vagyis a hasznos feszültséget. Persze ettől még jó, ha mérsz, csak tudd, hogy a váltóáram és az egyenáram nem ugyanaz.