Mi történne ha a metróalagútba utat törne a duna vize?

"Az összes állomásnál ömlene ki a víz, elöntve pest nagy részét"

Ott a válasz a saját kérdésedben.

A prágai árvíznél is a felszínről törtbe a víz. Sokan azért nem mernek metrózni, mert hogy átmegy a Duba alatt. Pest öntéstalaj, nem ideális metróépítéshez. A talajvíz állandó feladatot ad a karbantartóknak. De ha elbír 30 méter vegyes szerkezetű, vizes talajt, miért ne bírna el 20+10 talaj+vizet? Nem tudommennyure van az algút a meder aljától, most nem nézek utána.

Mondom, csak kívülről tudna betőrni. Akkora áradásra lehet számítani, hogy még a felső rakpart is víz alá kerüljön?

Az meg teljes képtelenség, hogy bemegy a Kossuth téren, és az Örsön, KÖKI-n stb. jöjjön ki.

A Batthyány téri állomás 31m, a Kossuth téri állomás 35m mélyen van a felszín alatt. A Duna Budapesten 3-10m mély, tehát a "legrosszabb esetben" is 20m választja el a Duna medrének alját a metró alagútjától.

Mit lehetne ezzel kezdeni?

A hidak pillérjeit a vízbe építették. A kőművesek nem voltak búvárok. A vízben kötő betont egyedül a rómaiak ismerték. Jelenleg a tudósok, történészek nem tudják a római beton pontos összetételét, csak találgatások vannak (vulkáni tufa, mész...)

Jelenlegi technológiával körbe lehet zárni a vizet, kiszivattyúzzák, és majdnem száraz terepen, folyómederben, tengerfenéken mehet a munka: [link]

Az összes állomásnál ömlene ki a víz, elöntve pest nagy részét?

A Duna vízszintjénél nem lenne magasabb a vízállás. A betörő víz az alagútban maradna. Nem lenne Pestből olaszországi Velence. Metró építésénél nem a Duna volt a legnagyobb gond, a talajvíz.

A Parlament építésénél elkezdték kiásni a hatalmas alapgödröt, a Duna feltört, ráadásul ahol nem a Duna, ott a talajvíz jelentkezett. Az alapozásnál először tehát vörösfenyő cölöpöket kellett leverni, és ebből, illetve agyagból egy vízzáró réteget kellett létrehozni. A munkagödör mérete is tekintélyes volt, hiszen 176 ezer köbméter földet kellett megmozgatni. Mivel hagyományos alapozásra sem volt mód, ezért az Országház alapozását egy iszonyatosan nagy betontömbbel oldották meg. Ez a betontömb általában 2 méter vastag, ám helyenként – a kupolaterem alatt – eléri az ötméteres vastagságot is. Mindezt 19,5 ezer négyzetméteren! Ezt folyamatos betonozással alakították ki úgy, hogy egyszerre 20-30 centiméternyi betont öntöttek ki. Ehhez az kellett, hogy szinte megállás nélkül dolgozzanak, amit elektromos világítás is segített. A gödör kiásásával és a betonozással – amit 1885 októberében kezdtek – 1887 augusztusára végeztek. Az alapozási munkák kitűnő voltát mindenesetre az mutatja, hogy az Országház azóta sem süllyedt számottevően, az északi és a déli vége közti magasságkülönbség mindössze 2 centiméter. Holott maga a ház iszonyatosan nagy tömegű, gondoljunk csak bele, összesen 40 millió téglát, félmillió díszkövet használtak fel, ami mellett eltörpül a díszítésre használt 40 kilogramm arany.