Mit tegyek, hogy ne féljek a vezetéstől?
Elméletileg 10 éve van jogsim, de a megszerzése óta nem vezettem, nem volt autóm, lehetőségem, kedvem, fiatal voltam, nem azzal foglalkoztam. Férjhez mentem, szültem két gyereket, és most már nagyon jól jönne ha én is közlekedhetnék kocsival, és nem kéne a gyerekeket mindig gyalogosan hurcolászni. A férjem elkezdett tanítgatni, de rájöttünk, hogy semmi tudásom, nulla, ami 10 évvel ezelőtt volt az semmi, mindent előlről kell kezdeni. Ezért el is mentem egy oktatóhoz pótórákat venni. Már 10 órát vezettem is vele, mellette nem félek, de azt el sem tudom képzelni, hogy egyedül vezessek. A férjem szerint nyugodtan elmehetnék már egyedül kocsival a gyerekért az oviba, ami a falun belül van de gyalog elég messze. De én félek egyedül vezetni. Úgy érzem az a 10 óra még semmi. Aki most szerez jogsit, annak is kell 28 órát vezetnie, nem? Úgy érzem, annyi nekem is kell minimum. Persze annyi órát nem fogok tudni venni az oktatótól, mert az egy vagyon, 3500 egy pótóra. A férjem mellett meg nem jó gyakorolni, mert ő nem segít, csak azt mondogatja mindig: menjél már, menjél már! Szóval ördögi kör.
Akinek van jogsija, mikor, hány óra vezetés után kezdett el önállóan, egyedül vezetni? Jogos-e a félelmem, vagy túlparázom?
Ja magamról csak annyit, hogy az oktatóm szerint is az átlagos kategóriába tartozom, nem vagyok a legbénább, de nem is a legügyesebb, mindig van egy-két figyelmetlenségi hibám, és még elég lassan reagálok vezetés közben a váratlan helyzetekre.
válasza:
válasza: válasza:Pedig csak az oktató a megoldás ebben a helyzetben.
Tudom, más helyzetben vagyok, mert friss jogsim van, de én is féltem vezetni, tiszta ideg voltam, ha bele kellett ülni a kocsinkba. Az oktató ezt helyretette 1 óra alatt.
Lehet, másik oktatóval jobb lenne?
Párom 16 év kihagyás után ült tavaly volán mögé. nem tudom, hogy mennyire félt, de jónéhány hét kellett, mire belejött. Még közel 1 év után is vannak problémái.
Mást nem tudsz nagyon tenni, mint hogy beleülsz és mész.
Vagy ha nagyon félsz, inkább hagyd a fenébe. Nem lesz jó vége.
válasza:Az írásodból az rögtön kiderül, hogy intelligens, tanult nő vagy, aki reálisan áll a két lábán..ez már alapból előny.
Kell az autó, nincs mese, tehát légyszí gyakorolni..de ne úgy, hogy időre mész, vagy valakit elviszel, mert az eleinte stresszelhet.
Csak úgy céltalanul, üresen, gyerek, férj, kutya nélkül..baromi lazán elmész a falu másik végébe, esetleg a másik faluba a boltba..nyugodtan..
én is voltam kezdő, ráment sok gyakorlás. Felesleges az oktató, a rutint egyedül kell megszerezni..
próbálgasd a tolatást, ipszilon fordulást, kuplungkezelést, kisebb emelkedőn való elindulást kézifékkel..
közben lehet a gyerekeket is fuvarozni ide oda, de csak pár óra egydüli gyakorlás után..
és ne légy nyuszi! csak tökösen, más is így kezdte.
sok sikert!
válasza:Hasonló helyzetben voltam, mint te. 26 évesen szülői unszolására letettem a jogsit, de utána nem vezettem semmit, egy percet se. Féltem is, pénzem se nagyon volt rá, meg igazából nem hiányzott.
Aztán változott az életem, pénz se jelentett már akadályt, egyre nagyobb szükség is volt az autóra, úgyhogy tavaly 11 évvel a jogosítvány megszerzését követően végre rászántam magam a vezetésre.
Először tanárnál vettem összesen 13 órát, ami meglepően jól ment. Úgy éreztem, ennyi elég lesz, megvettem az autót. A kereskedesből még nem mertem hazavezetni, erre még megkértem valakit, de már aznap elmentem a három utcával odébb levő Tescóba.
Aztán megkértem egy jól vezető rokonokat, hogy két alkalommal pár órára üljön be mellém, ami nekem sokat segített. Utána már mentem egyedül, fokozatosan bonyolítva a dolgot.
Először csak a külvárosban, ahol anyám lakik, aztán pár hét múlva bevittem a kocsit a városba. Először csak vasárnap mentem, aztán meg már máskor is.
Az elején nyilván paráztam, meg bénáztam (lefulladások stb.), de ez idővel csak jobb lesz. Parkolni még mindig nem igazán tudok, de csak olyan helyekre megyek, ahol ez nem gond.
A lényeg az, hogy gyakorolni kell. Anélkül nem fog menni. Ha félsz, menj vasárnap. Ha nagyon félsz, menj vasárnap reggel 7-kor. Azért az, hogy falun élsz itt most segítségedre lehet.
Köszönöm a biztatásokat, és a jótanácsokat. Mindenképp veszek még néhány órát az oktatótól, mert amit ő mond, az nagyon hasznos. Aztán lassan csak bemerészkedem a faluba is kezdésnek.
Még egy kérdés: szerintetek kicsi vagy nagy autót könnyebb vezetni? Mert nekünk egy Opel Astra van, az elég nagy az oktató kis Suzukijához képest. Parkolni biztos nehezebb nagy autóval.
válasza: válasza:Mindenkiben benne van a para kezdetben (abban nem akit anyuci-apuci "tanítgatott" éveken át, hogy az alapokat tudja). Én is paráztam, hisz a főváros belvárosában laktam anno. A környéken volt a suli, meg ugye a gyakorlati órák is. Nem volt sem a szüleimnek sem semmi rokonnak-ismerősnek kocsija, hogy egyáltalán csak azt gyakoroljam, hogy hogyan kapcsoljam be az ablaktörlőt. Mégis minden gyakorlat tök jól ment. Aztán pár hónapra rá megvettem a sok-sok éves saját első kocsimat. Eleinte azt hittem, hogy ez a vég, de túltettem magam rajta. Ma már semmi nem jelent akadályt.
Minden akarás és gyakorlás kérdése.
Hibázni csak azt tud, aki cselekszik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!