Veletek volt már ilyen?

Jeges úton én még a szalagkorlátot is megigazítottam. Pocsék érzés, de az ember tanul belőle. Neked is legyen tanulság ez az eset és máskor ha nem is indulsz el időben, legalább a kanyarba ésszel menj bele. Vagy ha olyan helyre sietsz, szólj oda gyorsan indulás előtt, hogy bocs, de picit kések.

Te csak majdnem. Én már dobtam is el. Sz*r érzés a mai napig, egyfajta frusztráció számomra mert 100x nehezebb helyzetekben mentettem meg simán az autót, és akkor az egyszer nem sikerült, pedig egy viszonylag normális kanyar volt. Idegesit, de próbálom túltenni magam rajta.

Mindenki hibázik néha aki vezet, hazudik aki mást mond. Én törtem már össze kocsit - még '98 - ban - később kamionosként is volt egy esetem - bár ott nem én voltam a hibás. Kár rajta hosszan rágódni, le kell vonni a tanulságot, felismerni a hibát aztán tovább lépni. Ez is egyfajta tapasztalat, ezzel is gyakorlottabb leszel. A hibákból tanulunk.

Előfordul. Az ember addig érzi magát "uralkodónak", amíg be nem jön egy-egy meredek helyzet, utána megijed, és jobban figyel. Arra figyelj, hogy itt nem csak a saját bőröd viszed a vásárra, hanem a többi közlekedőét is. Kanyarban jöhet szembe zebra (nem az állat, bár az se lenne meglepő), biciklis, autós, lovaskocsi, de jöhet egy pótkocsis Ifa is, ha ez utóbbi, akkor te szívod meg jobban. Szóval figyelj oda, hosszú egyenes úton, ha határozottan érzed a kocsit, és tényleg nagyon sietsz mert életek múlnak rajtad, akkor told neki, ami belefér, de kanyarban SOHA! Ugyanez van előzésnél is, bárkit leelőzhetsz, de lásd be az egész utat, és ne centizz! Arról nem beszélve, hogy a kanyarok alattomosak, messziről néha nem is lehet felmérni, mekkora az íve... vannak kishazánkban olyan meglepetés kanyarok, ahol egy idő után tényleg hiába kapaszkodsz, ott az ortodox mindenható se ad kegyelmet. :D