Mik az egyes lépések autóval való elindulásnál, illetve megállásnál? Leírná nekem valaki?

Beülsz, biztonsági öv bekapcs, slusszkulcs be, bal láb a kuplungon, és indít ( ha lejtőn állsz akkor egyidejűleg a jobb lábbal a féket is nyomni kell, főleg ha gyenge a kézifék). Indítás után már lehet világítást kapcsolni, utána sebességbe rak, kézifék ki, és lehet menni.

Leparkolásnál sima talajon maradhat üresben, akkor kell sebességbe hagyni a kocsit ha emelkedőn van, és magától gurulna. Ha előre gurul akkor tolatásban hagyod, ha hátra akkor egyesben, ilyen esetben a motort úgy állítod le, hogy a lábad végig a kuplungon van különben lefullad a kocsi(vagy lehet azt, hogy megállsz, nyomod a féket, és a motor leállítása után rakod vissza sebességbe). Utána mehet a kézifék, világítás kikapcsolása.

Igen a kéziféket mindig be kell húzni.

Vizsgán alapból le kell csekkolni a lámpákat. Valójában ki az aki minden nap körberohangál?

SIKK-esen kellene elindulni, tehát, Sebesség, Index, Körültekintés, Kézifék (vagy fordítva a KK). Valójában én pl nem indexelek amíg nem tudok elindulni, nem paráztatom a másikat azzal hogy nem vettem észre és kicsapok elé.

Beindítom a motort, tetvészkedek kicsit (lámpa, öv, stb ha kell), aztán tükör, ha nem jön senki akkor index, egyes, megyek.

Vizsgán az számít leparkolt autónak ha üresben, kézifékkel megálltál. Én ritkán használom a kéziféket. Egyes, kulcs kivesz, viszlát.

Igen, a SIKK helyett STIKK-et kellene tanítani. Vagyis, a tükörbe nézni, és csak ha tényleg el lehet indulni, akkor indexelni.

Az nagy baromság, hogy körülnézés nélkül kiteszi az illető az indexet, aztán minden elhaladó lefékez, és lépésben megy el mellette, mert nem tudja, hogy nem vág-e ki elé a mazsola.

Ez esetleg folyamatos kocsisor esetén értelmes dolog, kérés, hogy engedje ki valaki.

Olyan eset nincs, amikor üresben kellene hagyni az autót.

A kézifék a vizsgán minden esetben kell, a való életben én csak lejtőn használom, mert sík területen, sebességben hagyva nem látom értelmét.

Egy ismerősömnek mániája, hogy üresbe teszi és kéziféket húz mindig, sík terepen.

Egyszer aztán egy majdnem sík alig-lejtőn nem húzta be, és mikor otthagyta, a kocsi saját elhatározásából 100 méter gurulás után szépen beparkolt oldalra borulva egy nagy bokros árokba.

Ha nem egy plusz tevékenységhez van szokva (kézifék), amit el lehet felejteni, hanem egy tevékenység hiányához (üresbe rakás), akkor nem lett volna semmi.