Ilyen helyzetben végülis kinek van igaza?

A korodhoz képest érettek a meglátásaid!

De tényleg a legjobb meglátása előttem szólónak volt.

Én is számtalanszor jártam úgy, hogy a villamoson ülve, éppen elbambulva arra figyelek fel, hogy hangosan morog valaki, hogy "fiatalok, így megy úgy". Azért sem adtam át a helyem, ha kell neki szépen szól, hogy szeretne leülni.

Szerintem vannak, akik idős korban valahogy elvesztik a józanságukat, vagy nem tudom, és képtelenek normálisan viselkedni. Megoldás az lenne, ha legalább a reggeli csúcs idejében fizetniük kéne az utazáshoz, így megkönnyítve a dolgozók és diákok bejutását.

Kérdező, nem arra gondoltam, hogy nagyijaid bunkón viselkednének, ilyen eszembe se jutott! Inkább arra, hogy sok idősebb ember sajnos megkeseredik vagy elbutul, azaz képtelenné válnak az alkalmazkodásra. Nem mondom, hogy mindenki alkalmazkodjon hozzájuk, de kétségtelenül a fiatalok rugalmasabbak, még nem akkora stressz nekik egy tömegközlekedési eszközön való utazás (és ennek járulékai), mint az időseknek. Arra már gondolni sem szeretnék, hogy bármelyikünk behülyülhet 70 éves korára (tisztelet a kivételnek). Most fiatal vagy. Úgy gondolom, túl nagy józanságot, rugalmasságot és értelmet vársz bizonyos emberektől, mert még a közelében sem jársz, sem a koruknak, sem a problémáiknak.

Ezt jóindulatúan írom: addig örülj, amíg nem tudsz ezekkel azonosulni. De azért ne döngöld le őket. Valaha ők is csak olyan fiatalok voltak, mint mi.

Szerintem van akkora stressz a fiatalabbnak, munkába igyekvőnek is a tömegközlekedés. Netán nem szeretne elkésni, vagy aznap ír egy nehéz zh-t, és ilyenkor tényleg borzasztó, hogy még fel is lökik vagy leugatják, mert nem figyel minden felszállóra. Az idősebbeknek pedig max az okozza a stresszt, hogy elkapkodják az olcsó tejet, vagy kicsit többet kell várnia az orvosnál.

Tényleg az itt a probléma, hogy a korral elveszik az emberből az empátia, vagy ha rosszmájú akarok lenni, azt gondolom, hogy nyugdíjasként elvárják, hogy mindenki rájuk figyeljen, mert x évet átdolgoztak.

én azt vettem észre, hogy ahogy telik az idő, egyre agresszívebbek az idősek. amikor szállnék le a buszról, ő meg lökdösődve jön fölfele, szólok neki, hogy legalább várja már meg, amíg leszállok, aztán még neki áll feljebb...

kedvenc sztorim: el volt törve a bokám, gipsszel a lábamon ültem a buszon, és hallgattam, ahogy szidják az öregek a fejem, hogy "jaj a mai fiatalok nem képesek átadni a helyet"...

régen mindig átadtam a helyemet, ma már olyan vagyok, hogy ha látok egy idős embert, átadom, de ha látom, hogy bunkózik, vagy a járókeretét fölemelve sprintel a busz után, majd pont az én ülésem mellett jön rá, hogy ő öreg, és fáj a dereka, kell a hely, annak nem adom át..

bunkónak tartom magam emiatt, de sajnos ideáig fajultunk mi is..

beszólni viszont mindig mérlegelek, hogy ha egy 6 éves állna le nekem pampogni, akkor mit csinálnék. tehát törekedek, hogy olyat mondjak, amiért én se dobnék le egy óvodást a buszról a vészkijáraton keresztül.