Hogyan változik az ammónia térfogata és sűrűsége?

Vegyünk 1 mol ammóniát, ami =17 gramm. Ha ez folyadék, akkor tudjuk hogy a sűrűsége mennyi, ebből megvan a térfogata, ami 24,93 cm3. Ha az 1 mol ammónia gázzá alakul de marad ugyanez a hőmérséklet, akkor használhatjuk rá a gáztörvényt: pV=nRT. Mivel 100.000Pa a nyomás és 1 mol gázból indultunk, ezért csak a V az ismeretlen, ezt megoldva V=0,01993 jön ki, de ez köbméterben értendő, váltsuk ezt is köbcentire, ez 19930 cm3 lesz. A térfogatváltozás tehát: 24,93-ról nőtt 19930-ra, ez kerekítve 800-szoros változás. A sűrűség folyadék állapotban már meg volt adva, gáz állapotban tudjuk a 17 gramm ammónia térfogatát, ami 19930 cm3 volt, vagyis a sűrűség=m/V=17/19930=0,000853 g/cm3 vagyis 0,853 g/dm3, ami kg/m3-ben ugyanennyi. Tehát a sűrűségváltozás: 681,9/0,853=937,2-szeres.

1 cm3 ammónia molekula-darabszámához kell a sűrűség. Ha ez folyadék, akkor a sűrűség 681,9kg/m3 volt, ami ugyanennyi g/dm3 vagyis 0,6819 g/cm3. Tehát 1 cm3 ammónia 0,6819 gramm, ami molban 0,6819/17=0,04 mol. Tehát 1 cm3 folyékony ammónia 0,04*6*10^23 dm molekulát tartalmaz, ami átrendezve 2,4*10^22 darab. 1 cm3 gáz halmazállapotú ammóniát is ugyanígy kell kiszámolni, csak a másik sűrűséget kell használni amit kiszámoltunk (0,8532 g/dm3). A 100 fokos ammóniához pedig azt kell észrevenni hogy ez már nem lehet folyadék állapotú, ha 1 cm3 a térfogat, 100 fok a hőmérséklet és std a nyomás, akkor egy pV=nRT-ből ki fog jönni az n, mivel az az egyetlen ismeretlen. Ezek már egyszerű behelyettesítések, ezeket ha lehet akkor rád bíznám :) De szólj nyugodtan ha valami nem világos.