Áramerősség? Hogyan?

Ha igazán meg akarod érteni, akkor több fizikát kell tanulnod.

A lényeg az energia(teljesítmény)-megmaradás:

P= UI, ez egy általános összefüggés, a transzformátor ideálisan passzív eszköz, nem rák bele plusz energiát (teljesítményt). Tehát ha a primer oldalon U1*I1 a teljesítmény, akkor a másik oldalon is annyi P2=P1.

Ha a fesz nő, akkor ez csak úgy lehet, ha az áram csökken, és fordítva.

Az áramot meg képzeld el úgy, mintha elektronok áramlanának akár golyókként, akár valami felhőként elkenve. Ezt úgysem látjuk. Viszont elég jó modell ahhoz, hogy megértsd a fizika alapjait.

Az energiamegmaradás egyetemes a fizikában.

Ezek inkább gimis problémák, mint villanyszerelői...

Az áramerősség a töltés idő szerinti első differenciálhányadosa. I=dQ/dt

Én nem tudom, hogy milyen folyosóról beszélsz, az áramerősség Ohm törvénye alapján U/R.

Azért nő az áram, ha csökken a transzformátorba a feszültség, mert a teljesítmény állandó.

A 6-os vezetéken nyilván több áram folyik át, mint a 1,5-esen, hiszen a 6-osnak nagyobb a keresztmetszete, azaz kisebb az ellenállása. Hogy mennyivel több áram folyik át a 6-os vezetéken, az a keresztmetszetek arányától függ (azt meg ki lehet számítani).

A transzformátoros kérdés lényege, hogy a transzformátor primer és szekunder oldala között a teljesítmény átvitel csaknem 100%-os, azaz a nagyobb feszültség mellett létrejövő teljesítménnyel csaknem azonos teljesítmény vehető ki a szekunder oldalon. Ha a menetszám a szekunder oldalon harmadannyi, akkor csaknem háromszor akkora áram folyhat rajta át (persze a tekercsekhez felhasznált huzal átmérőjét a várható teljesítményhez kell méretezni, azaz a primer oldalon vékonyabb huzal is elegendő, a szekunder oldalon meg vastagabb (különben leég a szekunder oldali tekercs).

Nem folyosó, hanem folyó! Melléknévi alakjuk folyosós és folyós. :D

Igazából a hatoson nem folyik több áram, mint a másfelesen, feltéve, hogy abban a szokásos helyzetben vagyunk, hogy a fogyasztó ellenállása jóval nagyobb, mint a vezetéké. Ekkor az áramot a fogyasztó ellenállása határozza meg. Nagyjából, mert a vezeték ellenállása természetesen számít, de mondjuk annyit, hogy 10 A helyett 10,5 fog folyni, ha jóval vastagabb a vezeték, az meg nem nagy kaland.

A transzformátornál az energetikából kiindulni nem praktikus, mert attól a transzformátor még fekete doboz. Pedig van tekercs-fizikai magyarázata is, a gerjesztéseknek a két oldalon meg kell egyezniük. A gerjesztés meg a menetszám szorozva áram.

"az áramerősséget hogy kell elképzelni" Ez a folyón egységnyi idő alatt lefolyt víz mennyisége. Ugyanabból a hegyi tóból, ugyanolyan meredek hegyoldalon 2-szer, 3-szor, n-szer szélesebb folyó 2-szer, 3-szor, n-szer több vizet (töltést) vezet el.

" akkor milyen áramerősség folyik rajtuk?" 230 V/(l[m]*rho[Ohm*mm^2/m]/A[mm^2])

Ez a vizes analógia így magában sületlenség.

Te meg jobban tennéd, ha az Ohm-törvényt értelmeznéd.