Nektek se fogták fel a szüleitek, hogy egyetemre nem kell mindenre bejárni?

Nem te vagy az, aki rendszeresen ír ki az apjáról kérdéseket? Ver, ő visz egyetemre, betegen is beküld, nem hiszi el, ha elmarad egy órád, stb.

Az én apámnak is szakmunkásképzője van, de simán felfogta, hogy vizsgaidőszakban csak vizsgákra kell bejárni, az órák közül vannak, amelyekre nem muszáj bejárni (volt olyan is, aminél a tanáraink emelték ki, hogy nyugodtan aludjunk/ebédeljünk, de ezeknél kiadták előre az anyagot, órán pedig érdekességek voltak). Volt, hogy megkérdezte: nem lesz belőle baj, hogy nem jársz be?, de mondtam, hogy nem, mondta, hogy "te tudod", és ennyivel letudtuk a dolgot.

Felnőtt emberek vagyunk már azért, te is, én is, rendben van, hogy a szüleinknek mindig is gyerekek maradunk, de jobb esetben fel tudják fogni, hogy a gyerekük saját életet él.

Ha az apám így viselkedne, mint a tied, nem jönnék haza a koliból, sőt, inkább mennék messzebbre egyetemre, hogy minél kevesebbet járhassak haza. Csak azzal lehet így viselkedni, aki hagyja is magát, és nem tesz ellene. Ajánlom figyelmedbe Susan Forward Mérgező szülők című könyvét, neked is szól, tanulhatsz belőle.

Ha előadást kihagytam anya szokta kérdezni, hogy nincsen neked most órád, nem fogsz így lemadarni az anyaggal? Sose zavart be órára, csak furcsálta ha ellógtam.

Elég sokára jegyezte meg, hogy szorgalmi alatt vannak órák és ZH-k míg vizsgaidőszakban csak vizsgák meg ezt az egész aláírás dolog/mikortól van meg a tárgy hogy működik, de kimondottan nem problémázott ezen.

Te ezt miért kérdezed meg rendszeresen?

Egyébként hogy válaszoljak is, de felfogja anyám hogy nem kell bejárni, maximum kicsit nyaggat hogy de be kellene járni, és ennyi.

Te meg ne hagyd hogy verjen apád, ennyi