Miért van az, hogy állandóan könnyítenek a nyelvvizsgákon? Miért nem éppen nehezítenek?

Tehát, ha jól értem: ne lehessen gépészmérnök az, aki nem ismeri Shakespeare drámáit! És ne lehessen angoltanár az, aki nem ismeri a Bernoulli-egyenletet?

Amúgy nálad minden rendben?

Szerintem műveltséget nem cél mérni egy nyelvvizsgán.

Szövegértést igen,de ehhez nem kell sok lexikális tudás.

Egyébként miből gondolod hogy könnyítenek?Van az "új" rendelkezés, hogy elég összesítve elérni a 60%-ot,de régi nyelvvizsgát nem láttam még.Mutathatsz, ha tudsz.

Abban egyetértek hogy a szint sokszor nem felel meg a definiált B2-nek például, de ahol valóban számít a nyelvtudás, ott nem ezen fog múlni.

Az iskola pedig így sem készít fel, mi lenne ha még a követelményeket is felvinnék.

Nem igazán könnyítenek, van egy közös európai referenciakeret meg annak a szintjei (B1, B2, C1. stb.), ahhoz idomulnak ma a nyelvvizsgák. Amikor még nem volt ilyen (még amikor csak a Rigó utcai nyelvvizsga létezett), akkor valóban nehezebbek voltak a nyelvvizsgák feladatai, de akkor meg nem kellett minden részfeladatban hozni a 40%-ot. Csak mondom.

Egyébként sincs sok értelme a nyelvvizsgának. Mondom ezt úgy, hogy felsőfokú nyelvvizsgám van angolból meg németből is, emellett német anyanyelvűeket tanítok. A nyelvtudás nem igazán függ össze a nyelvvizsgával ma sem. Most is van, aki nagyon jól tudja a nyelvet, de megbukik (mert pl. jobban tudja, mint a vizsgáztató tanár, aki emiatt azt hiszi, hogy hibásan használja a nyelvet a vizsgázó). Másnak meg úgy van papírja, hogy meg sem tud szólalni. Semmi értelme. Az egész az üzletről szól, mert a nyelvvizsgáztatás meg a nyelvtanítás is jó üzlet. A „nyelvtani teszt” meg azért lett eltöröéve, mert semmi értelme nem volt, mivel nem a nyelvtudás és a nyelvhasználat méréséről szólt, hanem a soha nem használt és ezért nem is fontos apróságok ismeretét mérte (irreális pontozással, mivel a 30+ kérdésnél baromira nem arányos %-okkal osztották ki a 15 pontot). Nekem anno a rigó utcain sikerült a 15-ből 12-t gyűjteni rajta, de így is azt mondom, hogy nem volt semmi értelme.

Annak sincs egyébként semmi értelme, hogy a diplomához kötelezővé tették, mert lehet valaki jó szakember nyelvvizsga nélkül is. Tudom, a szakirodalom angoul van, de annak megértéséhez meg nem nyelvvizsga szükséges, hanem nyelvtudás... Csak hát az üzlet. Most meg, mivel a diplomához bevezették a kötelező nyelvvizsgát, és mivel emiatt sok diploma beragadt, nem a logikus megoldást választják (az éppen a követelmény eltörlése lenne), hanem már a felvételhez is követelménnyé teszik. Kicsit fordított világban élünk. A mai gyerekeknek már így is irreálisan többet kell teljesíteniük összességében, mint akár 5 éve. És 5 éve is többet kellett, mint 10 éve. A sor végtelen.

Az, hogy szerinted a „férgese” az, aki így legalább kihullana, téged minősít. Minden ember különböző, ki ebben jó, ki abban. De ebből látszik, hogy fogalmad sincs az emberi agy működéséről. Szerencsére a döntés nem a hozzád hasonló buta emberek kezében van (hanem más buta emberekében, de szerencslére azért ők sem érik még el az általad képviselt szintet). Én is tudnék olyan követleményrendszert írni bármihez, hogy soha esélyed se legyen teljesíteni, és utána egy senkinek érezd magad (miközben mutogathatnék másokra, hogy de hát ők is meg tudják csinálni, szedd össze magad te is). Pl. ha a reál tárgyak valós fontosságunknak megfelelően szerepelnének az érettségin, sokan még leérettségizni sem tudnának, mert van, aki diszkalkuliás, valaki meg nem tud megtanulni térképet olvasni, akármennyire is akar, de a kémia is sokaknak gondot okoz. Mi lenne, ha pl. a biológia, kémia lés fizika is kötelező érettségi tárgy lenne? Mert ezek is vannak ám olyan fontosak, mint az irodalom vagy a történelem (gondolom te ezekből vagy jó, ezért ezeket tennéd be a nyelvvizsgába). Én meg kifejezetten a te számodra összeállítanék egy olyan nyelvvizsgát, ami tele lenne komplex biológiai és kémai kifejezésekkel + mellé még egy kis fizikával meg csillagászati földrajjzal. Vajon lenne érzéked mindhez? Vagy akkor már nem lennél ilyen nagyképű? A nyelvvel sincs ez másképp, mint a többi tantárggyal, valakinek van nyelvérzéke, valakinek nincs. Ha neked jó nyelvérzéked van, örülj neki, de ne hidd, hogy ettől egy fikarcnyival is több lennél azoknál, akiket lenézel.

A baj az, hogy még mindig terjed az a tévhit, hogy a magyarok rosszak lennének idegen nyelven (mindezt önbevalláson alapuló felmérések alapján):

[link]

[link]

Meg állítólag az EU-ban csak az egy Nagy-Britanniát (+ esetleg Romániát) előzzük meg, hiszi a piszi. Csak az a gond, hogy mindez olyan felmérések alapján, amikor midnenki azt mond, amit akar (pl. ha egy olasz vagy egy spanyol tud kérni egy sört angolul, akkor ő már „beszéli” a nyelvet). Meg ahol 3 nyelvű egy ország, ott úgy veszik, mintha az illető beszélne még 2 „idegen” nyelvet. Meg a csehek beszélnek szlovákul, a szlovákok csehül. A magyarok meg hajlamosabbak reálisabban vagy pesszimistábban értékelni magukat, ennyi a nagy titok. Meg nálunk eszébe sem jut pl. a roma vagy sváb nyelvet beszélőknek, hogy a nemzetiségi vagy a magyar akár idegen nyelvként is szóba jöhetne, amikor a beszélt nyelvek számáról kérdezik őket. Meg ha a székely is külön nyelv lenne (ha a szlovák az, a székely is lehetne), rögtön jobb lenne a statisztikánk, de megint nem feltétlenül az a cél, hogy statisztikában legyünk jobbak. De talán már látod, miért nem szabad hinni ezeknek a „felméréseknek”, amikre mellesleg drága pénzeket költenek el feleslegesen...

Ha meg a valóságot nézzük (objektív felmérések alapján, ez sem reprezentatív, de legalább nem önbevallás), akkor mást találunk:

[link]

A magyarok angoltudás alapján a „high proficiency” katergóriába tartoznak, megelőzve többek között Luxemburgot (ami pedig az egyik legjobb az önbevalláson alapuló statisztikák alapján...), Szlovákiát (ami szintén az egyik legjobb volt a másik felmérésben a cseh nyelv miatt), Görögországot, Litvániát (ami szontén jól áll az a másik statisztikában az orosz nyelv miatt), Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot). Csak valamiért nem ezeket szokták úton-útfélen idézgetni, mert akkor kiderülne, hogy sokkal jobban állunk, mint mondják, és nem is lenne olyan indokolt az a nagy szigor... Főleg annak tükrében nem, hogy nekünk sokkal nehezebb megtanulni angolul, mint egy indo-európai anyanyelvű ország diákjainak, de mégis számos ilyen országot megelőzünk angoltudásban. De gondolom ezzel újat mondtam.

A nyelvvizsga egyetemre kell. Máshova elég a nyelvtudás. Egyetemre B2 nyelvvizsga kell, ez is elég magas szint ahhoz képest, ameddig a közoktatásban el lehet jutni. A nyelvvizsga szintet könnyebb levinni, mint az oktatás színvonalát fel.

Nyelvvizsga több szinten van. A B1 alapszint, a B2 középszint, a C1 felső szint. Ha kevés a B2, akkor menj neki a C1-nek. Sok sikert!