Mi a különbség a hiragana, a katakana és a kanji között?

Minden szónak meg van, hogy melyikkel írják, nagyon ritka hogy egy szónak több írása is helyes, de alapvetően egy szót mindig ugyanazokkal a jelekkel írjuk. Van persze kivétel, mint a マイクラ波, de itt is azért írhatod máshogy őket, mert maikuro és ha magukban is értelmesek.

Alapvetően a hiragana írása: 平仮名, a katakana írása pedig: 片仮名. De egyértelmű okokból elterjedt, hogy hiragana-t hiraganaval, katakana-t katakanaval írjuk: ひらがな és カタカナ. Esetleg előfordulhat, hogy かたかな-t írsz (pl. gyerekkönyv és így is egyszerűsítik dolgodat), de olyan hogy nem tudom カたカな, na ilyen nem lesz.

Az alapvető rendező elv: mindent kanjival írsz, amit nem lehet azt pedig hiragana-val.

Alapvetően kanjikkal írjuk a szavakat, ám van a már említett okurigana vagy kísérő hiragana, amikor egy szót, amit kanjival írunk még egy-pár hiragana-val kiegészítünk.

Elsősorban a ragozott részek (igéknél az utolsó xu, mellékneveknél az utolsó i) vannak okurigana-ban. Alapvetően meg kell tanulni azt is egy kanjihoz, hogy mit írunk okurigana-ban, bár azért elég egyértelmű szabályszerűségek vannak (de vannak kivételek is).

Nem tudom, hogy mond-e már neked valamit ez, de xu-s igéknél alapvetően az utolsó u van csak okurigana-ban, míg ru-s igéknél az utolsó xeru vagy xiru (hisz a xe/xi tagból imserheted fel, hogy ru-s ige).

Van, hogy viszont két ige alak megkülönbözetése miatt vagy egyébb (nyelvtörténeti) okokból többet is ki kell írni.

Mellékneveknél általában csak az utolsó i ilyen bár persze vannak kivételek (főként a shii).

Ezek azért nincsenek kanjival írva, mert ezek ragozódnak.

行く (iku - menni):

行きます (iKImasu - menni udvarias alakban)

行った (itta - múlt)

早い (hayai korai)

早かった (hayakatta korai volt)

Továbbá vannak dolgok, amiknek nincs kanjija (vagyis a modern nyelvben nem használják):

partikulák - ezeket mindig hiragana-val írod

Illetve vannak, amiknek még most is van kanjija, de nem szeretik használni:

ilyen néhény szó, mint pl. ganbaru vagy dekiru

a suffixok nagy része (chan, san, kun)

és szavak, amelyek nyelvtani szerepet töltenek be, de ezt majd megérted ahogy tanulod tovább a nyelvet

hangulatfestő, hangutánzó és indulatszavak (ezek közt vannak sokan olyanok, amiket katakana-val és hiragana-val is lehet írni)

(Amúgy ezeknek egy részét a digitalizáltság miatt megint kanjival írják, mint pl. ganbaru)

Katakana-val, néhány már felsorolt kivételen kívűl, igazából csak az "új(abb)" jövevény szavakat írják (ezek túlnyomó többségben angol eredetűek).

Ezen kívűl még neveket is írnak katakana-val. Ott is előfordul, hogy van aki 桜, van aki さくら, van aki サクラ,van aki 櫻 és van aki 三倉. De ha a szakurákról akarsz beszélni, akkor 桜. (Ha régies, akkor 櫻, ha könnyíteni akarsz, mert kisgyerekeknek írsz: さくら, ha ki akarod emelni akkor サクラ, DE alapvetően 桜 a helyes, rendszerű)

de amúgy:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nyelvek__..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nyelvek__..

Itt néhány speciálisabb esetet is kiemelek:

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__onismereti-ker..