Miért tanítanak még sok helyen németül, ha az angol a világnyelv?

"Miért tanítanak még sok helyen németül, ha az angol a világnyelv?"

1. Hogy mi a világnyelv, az nem egy statikus, kőbe vésett dolog. Ma az angolnak áll a pálya, és biztos sokáig így lesz még, de ez nem azt jelenti, hogy a többi nemzet ezért készséggel a háttérbe szorítja a saját nyelvének használatát és közmegegyezésűleg lemond arról, hogy terjessze azt.

2. A nyelvek mögött gazdasági érdek van. Minden ország akkor jár jól, ha az ő nyelvét beszélik a legtöbben. Az angol anyanyelvűeknek versenyelőnyt jelent, ha az angolé a világnyelv státusza.

A német lehet, hogy ezzel nem tud versenyezni, de azért versenyezhet mondjuk a 2., 3., x helyért. Vagyis a német még akkor is jól jár, ha "csak" Európában a legelterjedtebb második nyelv a német.

A kérdésedre tehát szerintem az a válasz, hogy ugyanazért, amiért az angolt is tanítják. Mert a német anyanyelvűeknek ugyanúgy érdeke, hogy minél többen beszéljék a nyelvüket, mint az angolszászoknak.

"sokkal könnyebb az angol és sokkal logikusabb lenne ha azt tanítanák"

Sőt, a leglogikusabb az lenne, ha az angolok gálánsan lemondanának a nyelvük világnyelvi státuszáról és minden tőkéjüket az eszperantó terjesztésébe fektetnék be - az ugyanis sokkal könnyebben tanulható még az angolnál is, és éppolyan kifejező, mint bármelyik másik nyelv. Nagyon ötletes és praktikus, ezért vitathatatlanul az lenne a legalkalmasabb a világnyelvi státuszra. Csak az a baj, hogy a világot nem feltétlenül az objektív ésszerűség irányítja, hanem az egyéni érdekek.

Lehetne ugyanezzel a gondolatmenettel, de más dimenzióban az is, hogy minden ország lemond az önkormányzásról és alárendeli magát az USA-nak, és akkor egy világ-egy kormány lenne a képlet és nem kéne háborúzni. De melyik ország tenné ezt meg?

"Azzal nem értek egyet, hogy sokkal könnyebb az angol, hiszen 12+4 igeidő van benne."

Elárulok egy nagy titkot: nem az egy nyelv nehézségének a mércéje, hogy "hány igeidő" van benne. Ez csak egyszerű emberek fejében van így. Az oroszban három igeidő van, mégis sokkal nehezebb az angolnál. Már csak ezért sem ilyen egyértelmű a dolog, mert az se teljesen egyértelmű mindig, hogy mi számít "igeidőnek". Ugyanolyan marhaság, mint amikor az esetek számával riogatják a nyelvtanulót. Az angol igeidőrendszer amúgy meglepően logikus, és egyszerűen átlátható, ha valaki megérti.

"A németben még folyamatos szemlélet sincs külön, nemhogy folyamatos-befejezett, és igeidőegyeztetés is csak nyomokban van."

Ja, de helyette van igeragozás, névszóragozás, névelők, igekötős igék, meg egy csomó más dolog, ami nehezíti. Nem az a lényeg, hogy hány "igeidő" vagy "eset" van, hanem hogy ugyanazt a nyelvi jelenséget milyen bonyolult és mennyire szabályos eszközökkel fejezi ki egy nyelv.