Csak én érzem ennyire reménytelennek a német nyelvet?

Én az angol mellett tanultam második idegen nyelvként a németet 4 évig gimnáziumban. De már nem sokra emlékszem belőle, pedig nyelvi tagozatos voltam (igaz, angolból).

Most felnőttként teljesen egyedül tanulom az olaszt és már most sokkal jobban megy, illetve szinte alig várom, hogy leülhessek azt tanulni.

A némettől menekültem...

Amikor a németet tanulja az ember, sokszor érzi túl bonyolultnak. Pl. a melléknévragozást is többször kell valakinek megértenie és megtanulnia, mire ráérez és megy magától.

Ami a névelőket illeti, egyszerre először csak kevés szót kell megtanulni névelővel együtt. A bonyolult szórendet sem egyszerre kell megtanulni, hanem lépésről lépésre, gyakorolva.

Igazából a melléknévragozást is fokozatosan kéne, először csak az alanyesetet, csak általában sajnos nem így tanítják, hanem egyszerre a 4 esetet.

"Ha a nyelvtan nem is tökéletes, ha megérted, és megérteted magad, máris ott a sikerélmény, és utána sokkal könnyebb."

Ezzel egyetértek, szerintem ez a kulcs. Emlékezzünk csak: a kisgyerekek tökéletesen beszélnek az anyanyelvükön? Nagyon nem, de megértetik magukat. De egyre fejlődnek. Felnőttkorban sem kell azt várni, hogy egyből megy minden tökéletesen.

"már a névelőkkel elvérzem, nemhogy a bonyolult szórendekkel"

Ne akadj le a névelőknél, mert hidd el, hogy tökéletesen meg tudod értetni magad németül ha csak a névelőket nem tudod. Mondhatnám úgy is, hogyha nyelvvizsgára készülsz akkor magold a névelőket, de ha az életnek tanulsz akkor sz.rd le, ne ez legyen a legfontosabb, ne emiatt álljon a német tanulásod! :)

Egyébként millió szabályosság van, amit suliban valahogy "elfelejtenek" tanítani, holott a szavak nagyon nagy részének névelője 90% pontossággal megtippelhető a végződések alapján. És természetesen nem csak az olyan közismert dolgokra gondolok itt, hogy ha 'e'-re végződik akkor jó eséllyel 'die'.