Van hasonulási szabály a japánban, vagy ez puszta hagyományelv?

Nem tudok róla, hogy lenne szabály. Előfordul, hogy élőszóban jelentésmegkülönböztető szerepe van, hogy amúgy azonos olvasatú kanjik esetén van-e zöngésülés vagy nem.

Pl.

浮気 うわき uwaki - félrelépés

上着 うわぎ uwagi - felöltő, kabát

Ha a "kabát" szóban nem lenne zöngésülés, élőszóban ugyanúgy ejtenék a két szót, vagyis ez egy módja az azonos hangalakú szavak csökkentésének.

Az alábbi mondjuk nem zöngésüléssel való jelentéselkülönítés, de érdekes:

詩人 しじん shijin - költő

死人 しにん shinin - halott

Tulajdonnevekben változó, hogy zöngésül-e a szótag vagy nem.

Pl. a 手島 vezetéknév "Teshima" vagy "Tejima" olvasattal is használatos, családonként változik, hogy hogyan olvassák.

Amúgy annak ellenére, hogy külön szabályok nincsenek a zöngésedésre, ha elég jól beszélsz japánul, valahogy ráérzel majd a dologra. Addig sajnos meg kell jegyezni.

＃1 vagyok.

Megpróbáltam japán oldalon valami szabályt találni erre, de nem sok van.　Amit találtam:

1) A kettőzést jelölő kis "tsu" szótag után a "h"-ból "p" lesz. (Pl. Nihon - Nippon, shippo, kappa stb.)

2) Az "n" után a "h"-ból "b" vagy "p" lesz (Pl. shinbun, shinpiteki stb.)

Fenti szabályok csak a japán eredetű szavakra érvényesek, a külföldről átvett jövevényszavakra nem.

A "h"-n kívüli hangzókkal kapcsolatban is elmlíti, hogy gyakori a zöngésedés "n" után, de ez már nem általános szabály, és a japán oldalon is a kivételekkel kapcsolatban jelentéselkülönítést emlÍt esetleges okként (az oldalon példaként emlÍtett szó: 真偽 shingi (igaz vagy hamis, "valóságtartalom") és 心気 shinki (érzelem, érzelmi állapot).

Vannak olyan szavak is, amelyekben a kialakulásukkor a fenti szabályok miatt lett zöngésedés, ám később a szóalak módosulása miatt a szabályt megkövetelő szórész kiesett, ám a zöngésülés megmaradt.

Pl: 三つ葉 mitsuba (háromlevelű) szó eredeti alakja "mitsunba" volt ám időközben az "n" kikopott.

(Érdekesség: Sendai környékén és Yamagata tartományban "mitsuba" helyett "mitsupa" olvasat az elterjedt. Ugyanígy az 入歯 "ireba" (kivehető fogsor) is ezeken a területeken "irepa"-ként használatos).

Ezt viszont már csak nyelvészek tudják megmondani, az átlag japánok nem ismerik ezeket a régi alakokat. Vagyis nagyrészt nem tudatosan alkalmazzák a szabályokat, hanem megszokás alapján.

連濁 (rendaku) a jelenség neve. A szabályai elég homályosak, én tavaly próbálkoztam a megértésével, de nem lettem sokkal okosabb :D

[link]