Mi a probléma a mozdonyvezető gyakornoki állással?

Én most ülök egyen, láttam már ezt azt, írj nyugodtan privátban ha van kérdésed.

Nos az internet és a facebook korában gyorsan terjednek a hírek, némi utánajárással (akár itt, hogy feltetted a kérdést) gyorsan kibújik a szög a zsákból, így nem csoda, hogy hónapok óta nem bírnak összeszedni 30 főt például a pesti tanfolyamra. Az már lejárt lemez, hogy generációról generációra öröklődik a vasút szeretete. Lezajlott a hatalmas képzési hullám 2015-2018 között, sikerült az állami mammutnak feltölteni a magánvasutak létszámát, ugyanis a tanfolyamon végzettek jelentős része visítva menekült amint megkapta a jogosítványt és látta mi vár rá. Aki most tudatosan arra pályázna, hogy majd átveszi egy másik cég, az eleve nem jelentkezik, mert tudja, hogy ez már nem működik. Aki vasútbúza volt az is már mind ki lett képezve az elmúlt 4-5 évben és kész. A kör bezárult. Kezdjük felülről, mi vár a dolgozókra: van a Könyves Kálmán körúton az ún. majomház, itt ücsörögnek a legfelsőbb körökből kikerülő haverok és rokonok. Mindenkinek jut egy zsíros szakértői, koordinátori, neadj isten valamilyen igazgatói munkakör. Ez egy mesterséges sziget, nem zavar sok vizet a dolgozók szempontjából. Hanem helyi szinteken is így mennek a dolgok, hiszen hogyan is mennének, megállt az idő a 70-es évek táján. Jóskapista haverja, unokaöccse lesz a főnököd, aki tízig nem tud elszámolni, dehát nyugdíjas koráig biztosítva van az íróasztala. Ellenőr, felettes van bőven, abban nincs hiány. Aki dolgozik (mozdonyvezető, kaller, tolatásvezető, kocsivizsgáló, estébé...) azt kell ütni. Mozdonyvezetőként a laikusoknak van egy álma, amitől a valóság bizony nagyon eltér. Ha a budapesti igazgatóságra vesznek fel, akkor többnyire elővárosi ingázás a menü, napi 8 vonat, millió utas, állandó létszámhiány. Kellemes szolgálatok várnak, kezdhetsz este 22 órakor, végzel másnap délelőtt, közben letekersz 500 km-t, hívogatnak a balfékek akik a nyakadon vannak, fenyegetőznek, minden a te hibád, emellett évi 300-400 túlóra garantált. A törvényeket (Munka Törvénykönyve) elfelejtheted, állam az államban. Egy előnye a bp-i telephelyeknek, hogy viszonylag modern járművek vannak, de már azokat is elkezdték módszeresen lerohasztani. Vidéken kevesebb a vezetési idő, de a körülmények embertelenek az 50 éves romokon, megsüketülsz, kirázza a beledet, a huzattól még a fogaid is kihullanak, a füled, szemeid, mindened kivan pár éven belül. A helyi kiskirályok rendszeresen megmutatják, hogy ki az úr a háznál, ha nem tetszik valami, akkor következő hónapban már 80 km-re odébb kezded és végzed a szolgálatokat, majd legközelebb megtanulod hol a helyed. Bejárás havi 1600 km, belefér a havi 240 óra mellé, ne jártasd a szád! Változás nem várható, hiszen ki lenne aki változást kezdeményezne egy poszkommunista, az adófizetők pénzéből életben tartott csökevénynél? S hogy kinek éri meg mozdonyvezetőként a cégnél lenni? A fotómatyinak, aki a cég jó hírét viszi, a szakszervezetiseknek, akik havonta 3x jönnek be dolgozni, a többi természetesen fizetett távollét, a haveroknak, akik megkapják a finom falatokat. A többiek jönnek-mennek, de inkább mennek, el, minél messzebbre.