Óbudai egyetem Kandó karán tanulok(villamosmérnök). Egyetem után villamos tervezéssel akarok foglalkozni, családi házak, merohelyek, stb. A lényeg az az, hogy mire specializalodjak így, energetika vagy automatika?

„Aztán elmész épvill tervezésre az artreához, a hungaroprojecthez, a zonehoz vagy a kelemenékhez. És akkor fel is soroltam a legnagyobb épvill tervezőket.”

Sajnos ismerjük ezeket a „legnagyobb, nagyszerű” tervezőket. Olyan ócska terveket csinálnak (szakmailag és formailag is), hogy a mosogatórongy különb nála. Például a mérsékelt önkritikával rendelkező Kelevill zárlatszámítási táblázata tele van alapvető szakmai hibákkal. Például így számolja a kábel reaktanciáját:

Xv=ℓ/r·A (r a fajlagos vezetés)

Ez helyesen a kábel ellenállása lenne. Aztán összeadja ezt az általa reaktanciának nevezett ellenállást az előtte levő hálózatrész reaktanciájával így:

Xe=Xe1+Xv

De ebből az Xv valójában ellenállás vagyis így nem lehet összeadni, hanem csak így:

Z=√(Xe1²+Rv²)

Ennyit a legnagyobb tervezőkről, szóval nem kell tőlük elájulni. A legtöbbre ez az igaz: tervezői engedélye van, esze nincs.

Hát, ez elméletileg nem szép, gyakorlatilag meg a biztonság javára tévedés. Olyan fogalom meg létezik.

De a kérdező megreformálhatja azon cég számítási szokásait, ahová felvételt nyer. Jó szakember először megérti az eljárást, aztán elemzi, majd megjavítja, ha kell. Nem jó szakember meg ne legyen. :)

„Hát, ez elméletileg nem szép, gyakorlatilag meg a biztonság javára tévedés.”

Nem! Melyik a nagyobb? A helytelen Z=R+X vagy a helyes Z=√(R²+X²)? A helytelen számítás ad nagyobb impedanciát. A nagyobb impedancia miatt a számított zárlati áram kisebb lesz, hát ez nem éppen a biztonság irányába való tévedés.

A Kelevill tipikusan az épület falait nulla vastagságúra és a leghalványabb szürkére, a kapcsolókat, áramköri számokat sárgára állítja. Ebből dolgozzanak kint a szerelők. Nem győzöm átállítani normálisan látható színekre a vacak rajzaikat.

Egy másik Szikszai nevezetű „szuper okos” tervező, pedig ráírja a rajzra, hogy 1:100. Aztán gyanúsnak tűnik, hogy férhet ki egy akkora épület 1:100-as léptékben egy A0 méretű rajzra? Hát sehogy, kiderült, hogy a lépték valójában 1:400. Nem, nem egyszeri hiba, több munkáján több rajzán is hasonló hibák voltak.

Aztán egy Márczé nevezetű „tervező”, tipikus példája volt a trehány disznónak. A Kelevill-től lopott elosztó rajzokat használta fel, szemmel láthatólag össze vissza volt rajta minden, azon semmi nem volt párhuzamos, vízszintes, függőleges. Persze az AutoCAD blokkokat hírből sem ismerte. Ez az alak pedig belerakta illesztetten az alaprajzot egy A1-es keretbe, biztos éppen olyan volt neki. Vagyis a lépték valami eszement 1:163,857… volt. Ami a rajzán szerepelt az minden rossz volt, a többit meg egyszerűen megoldotta: ráírta, hogy nem tervezési terület.

Aztán még sorolhatnám ezeket a „nagyszerű tervezőket” és az eszetlen baromságaikat.