Melyik keresettebb szakma? orvosi diagnosztikai analitikus, vagy biológia-kémia tanár

Régen nem OLDKA volt? Irvosi laboratoriumi es kepalkoto diagnosztikai analitikus? Debrecenben az orvosi karhoz tartozott/tartozik. Ebbol kiindulva piszoknehez szak lehet. Viszont en is azt hallottam,hogy kb aszisztensi feladatot latnak el,ezert lemondtam rola,pedig engem is erdekelt anno.

Nekem sajnos a labordiagnosztikai analitikusokat illetően annyiban rossz a tapasztalatom, hogy lehetnek bármilyen értelmesek is, voltaképpen asszisztensnek tartják őket, mesterképzettséggel is. Max. annyi pluszt kap, hogy a "sima" asszisztensek vezetője lehet, de valahogy nem kezelik egyenrangúként más diplomással. Talán ebből kitörhet, ha mesterképzés után PhD-zik, és/vagy ha elvégzi a klinikai biokémikus szakirányt, amire be lehet lépni az MSc-vel. Esetleg még arra további ráépülőként a molekuláris diagnosztikát. Ezeken a szakképzéseken már elvárt is a tudományos munka azonkívül, hogy összességében 6 év tanulást jelentenek még az egyetem után, ami nem kis plusz, pláne ha egy PhD is beugrik. Azzal már elvileg nem csak az lesz a dolga, hogy odategye az általa elvégzett tesztet az orvosnak vagy szakképesítésű biológusnak, hogy az validálja. De hosszú út.

Egyébként az egész rendszeren nagyon tettenérhető, hogy miközben jó régimódi gondolkodással megvan az az attitűd, hogy az eü.-ben minden vezető szerep az orvosé legyen, a gyakorlatban hatalmas nyűg, hogy bizonyos szakmákban nincs ehhez elegendő orvos.. A labor tipikusan ilyen. Az orvosnak jelentkezők zöme vagy kórházban akar betegekkel dolgozni, vagy kutatni szeretne. Kimondottan labordiagnosztikát csinálni kevesen. Mind a laboratóriumi szakorvos, mind az orvosi mikrobiológus, mint a trafós szakorvos (aminek egy része szintén labormunka) komoly hiányszakma. Ezért találnak ki más diplomás képzéseket meg szakirányú képzéseket, hogy más területről (pl. biológia) képezzenek át hozzáértő embereket, akik ezt tudnák orvosi diploma nélkül is csinálni. Közben meg a fejekben mégsem megy át az, hogy ezeknek a képzéseknek valahol ez lenne az igazi célja. A mikrobiológián pl. különösen érdekes dolgok kerekednek ki ebből, amikor az érdeklődő, lelkes analitikus továbbra is csak arra van használva, hogy az asszisztensek munkáját végezze, (nem is szerezhet szakirányú képzettséget, ami feljogosítaná laborvezetésre, diagnosztikára) miközben biológus kutatókat kvázi rákényszerítenek az ezekre jogosító klinikai mikrobiológia szakvizsga megszerzésére, miközben ők egyáltalán nem akarnak betegek diagnosztizálásával foglalkozni. Cserébe jó időre otthagyhatják a kutatásukat azért, hogy az őket nem érdeklő részterületekkel is foglalkozzanak a papírért.

Az a röhej ebben az egészben, hogy magát a szakot azért hozták létre, hogy segítse az orvosok munkáját. Mármint a képalkotó és patológiai szakirányon végzett szakemberek a radiológusok illetve patológus orvosok munkáját hivatottak támogatni. Ennyi erővel egy ápolónőt is lehetne asszisztensnek nevezni, mert nem ő állítja fel a diagnózist. Amúgy különösen a képalkotó szakiránynál van ez, hogy nagyon széles jogkörrel rendelkeznek, jóformán csak a diagnózist nem állíthatják fel. Az, hogy mennyire nehéz egy szak nem áll egyenes arányosság van azzal, hogy utána milyen körben láthatnak el feladatot. Mindenesetre az asszisztensi bánásmódot akkor sem tudom elképzelni, maximum csak bizonyos helyeken, ahol még viszont épeszű ember miért akarna dolgozni.

Amit igazából problémának látok a laborosoknál, hogy nem tehetnek a mesterképzésükre építve sem le bizonyos szakvizsgákat (pl. mikrobiológiai laborban dolgozók klinikai mikrobiológiát, amit biológia MSc-vel le lehet tenni).

Én pl. radiora járok, nagyon sok olyan évfolyamtársam van rajtam kívül, akik ezután nem ebben a szakmában szeretnének elhelyezkedni, hanem vegyészmérnök, molekuláris biológia mesterképzést végeznek(utóbbi a cél nálam is). Szerintem jó alapot ad, ha ez érdekel.