Pszichológiát lehet így tanulni?

Igen, tanulhatsz pszichológiát (nincsen semmiféle alkalmassági vizsga vagy ilyesmi, nem szűrik sem azt, hogy valaki pszichés beteg most, sem azt, hogy valaha volt). Viszont nem biztos, hogy érdemes így hivatásszerűen pszichológiát tanulni. Magad számára is hasznos, ha ezzel foglalkozol hobbiszinten, utánaolvasol stb., de nem biztos, hogy tudsz majd segíteni az embereken. Ezen ne sértődj meg, nem bántani akarlak és nem is a te képességeidről szól ez a dolog. Ez kizárólag akkor működik, ha olyanokkal fogsz foglalkozni, akiknek nincs kapcsolatuk a te jelenlegi vagy korábbi problémáiddal. Depressziósokat nem fogsz tudni kezelni terapeutaként, mivel nem fogod tudni elkülöníteni a saját dolgaidat az övétől, és ez elengedhetetlen a terápiához. Egyszerűen össze fogod mosni, és az nem segít a másik félnek igazán. Nem lesznek megfelelő reakcióid.

Egyébként szerintem mielőtt pszichológiát akarnál tanulni, gondold át még egyszer, hogy mégis milyen hozzáállás az, hogy "elméletileg" meggyógyultál, és miért nem gondolod azt, hogy valóban így van. Miért nem gondolod azt, hogy az "ilyen emberek" "fel tudnak épülni"?

Már miért ne lehetne tanulni egy tudományt úgy, hogy valaki korábban depressziós volt? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Jah, hogy fogalmad sincs, valójában mi az a pszichológia és a pszichológusokat valami lelki szemetes-tanácsadónak képzeled...

Nem, hogy örülnél, hogy az egykoron depressziós barátod végre talált egy célt az életében, még le is akarod róla beszélni.

Ahhoz, hogy valaki pszichoterapeuta lehessen kb 10 év kell. Ezalatt az idő alatt miért ne tudná elsajátítani az etikai dolgokat? Tudod ahhoz, hogy valaki praktizálhasson, saját magának is kezelésre kell járnia, illetve nem magától értetődő, hogy egy pszichológus terapeuta lesz.

Ha érdekli a tudomány, nyugodtan kitanulhatja, mert simán vannak olyan szakterületei a pszichónak, ahol nem kell közvetlen kapcsolatot létesíteni az emberekkel.